175910. lajstromszámú szabadalom • Sugárzó elem
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. X. 25. (EI-715) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. V. 28. Megjelent: 1981. III. 31. 175910 Nemzetközi osztályozás: F 24 H 3/00 Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Részegh Csaba oki. gépészmérnök, dr. Bánhidi László oki. gépészmérnök, Építéstudományi Intézet, Budapest Budapest Sugárzó elem 1 A találmány sugárzó elem épületek belső tereinek fűtésére és/vagy hűtésére és/vagy légcseréjére vagy adott esetben a belső levegő hőmérsékletváltoztatással egybekötött vagy attól mentes keringtetésére. 5 A sugárzó elemnek energiahordozó közeget bevezető helye, fűtő- vagy hűtőcsöve és a fűtő- vagy hűtőcsőhöz hozzáerősített sugárzó ernyője van. Az ipari és kommunális épületek legtöbbjében a helyiségek a fűtésen kívül mesterséges szellőztetésre 10 is szorulnak. Az ismert megoldások esetében erre a célra két egymástól független épületgépészeti rendszer szolgál, amelyeknek legföljebb a hőellátásuk lehet közös, amennyiben ugyanazon kazánházhoz vagy hőközponthoz csatlakoznak. 15 Az ipari csarnoképületek fűtése és szellőztetése - főleg ha az épületek nagy belmagasságúak — bonyolult és energiaigényes módokon történik. A legtöbb esetben vagy sugárzó ernyős fűtést és külön szellőzőrendszert vagy ún. termoventillátoros 20 fűtést alkalmaznak. Az előbbi megoldás esetében a sugárzó ernyőket általában gőzzel, forró vízzel, esetleg olajjal fűtik. Maguk a sugárzó fűtőtestek többnyire folytacélból készült csőkígyók vagy csőregiszterek, amelyeken a 25 fűtőközeget átáramoltatják. A csőkígyóhoz vagy csőregiszterhez fémlemezt erősítenek oly módon, hogy a cső és a fémlemez között lehetőleg „fémes” kapcsolat jöjjön létre. A csőkígyó vagy csőregiszter útján fölmelegedett fémlemez sugárzó felü- 30 2 (étként működik, és a fűtendő helyiség levegőjét fölmelegíti. A legtöbb esetben a sugárzó lemez fölső oldalát hőszigeteléssel látják el. Az említett rendszerek esetében a fűtőtesteket többnyire a mennyezet közelében — lehetőleg közvetlenül az alatt — helyezik el. Minthogy a hőátadás sugárzással történik, emiatt a fűtendő helyiség tartózkodási zónájában még 15-20 m körüli belmagasságok esetén is kedvező hőérzetet 'ehet elérni. Ipari épületek esetében legtöbbször technológiai okokból szükség van a mesterséges légcserére is. Erre a célra a tartózkodási zóna fölött elhelyezkedő, általában a padozat síkjától 3-5 m magasságban levő vezetékrendszer szolgál. A vezetékrendszer behívó és elszívó egységeken ún. anemosztátokon keresztül juttatja be, illetve szívja el a légcseréhez szükséges levegőmennyiséget. A befújandó levegőt kb. 25-35 °C-ra elő kell melegíteni, mert az ennél alacsonyabb hőfokú friss levegő közvetlen befúvása huzat-, illetve hidegérzetet keltő hatása miatt egészségügyileg nem megengedett. Léteznek újabban olyan sugárzó fűtéssel működő rendszerek is, ahol nagy átmérőjű csövekben áramoltatnak meleg levegőt, és a csövek viszonylag nagy felülete sugározza lefelé a hőt a helyiség tartózkodási zónájába. Szellőztetésre ez a megoldás alkalmatlan, ezért arról külön szellőző rendszenei kell gondoskodni. A sugárzó ernyős fűtések közé tartoznak azok a gázzal vagy elektromos úton működtetett infravörös 175910
