175883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szukcimid-észterek előállítására
magyar NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 175883 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VII. 06. (BO-1673) C 07 D 207/40 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1976. VII. 14. (P 26 31 656.3 sz.) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. V. 2 Megjelent: 1981. III. 31. 8. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Batz Hans-Geoig vegyész, Tutzing, dr. Horn Jürgen vegyész, Boehringer Mannheim GmbH., Mannheim, Tutzing-Garatshausen, dr. SteUner Klaus vegyész, Bernried, Maier Josef Német Szövetségi Köztársaság vegyésztechnikus, Weilheim, dr. Nelboeck-Hochstetter Michael vegyész, Tutzing, dr. Weimann Günter vegyész, Tutzing, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás új szukcinimid-ószterek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új hidroxi-szukcinimid-észter-származékok előállítására, amelyek proteinek, különösen biológiailag aktív proteinek kovalens megkötésére alkalmazhatók, térhálósítás, ill. hordozóra történő rögzítés céljából. 5 Az immobilizált, hordozóanyagokon megkötött, enzimatikusan aktív proteinek iránt a technika sok ágában egyre nő az érdeklődés. Több eljárás (például a DT-AS 2128743-ban és DT-OS 2 260 185- ben leírt eljárások) ismeretes proteinek hordozó- 10 anyagokra történő kovalens megkötésére. Az immobilizált enzimek iránti érdeklődés legfőbb okai közé tartozik az, hogy ily módon a biológiailag aktív anyag stabilizálódik, és vizes reakcióközegekből könnyen elválasztható. 15 A biológiailag aktív proteinek kovalens megkötésére ismeretes legrégibb eljárásnál mindenekelőtt az aktiváló csoportokhordozóanyag-matrixba történő bevitelét használták. Ennek a módszernek egy lényeges hátránya a kis aktivitás-kitermelésben áll, 20 aminek az az oka, hogy a protein aktív konfigurációját a hordozóanyag-matrix szoros közelsége befolyásolja Ennek a hátránynak kiküszöbölése céljából megkísérelték azt, hogy a protein és a hordozóanyag közé távtartó tagokat (spacer-eket, híd- 25 képzőket) iktassanak be. Ezek a távtartó anyagok hídképző, többnyire homo- vagy heterobifunkciós vegyületek, amelyek a proteinnel vizes oldatban reakcióképes, kovalens kötés létesítésére vezető funkciót és egy további, a 30 2 hordozóanyaggal létesítendő kötés létrehozására alkalmas funkciót tartalmaznak. A homodifunkciós hídképzőknél, mint amilyenek a glutiraldehid vagy diepoxidok. a két funkcionális csoport azonos. Ezért a protein és a hordozóanyag egyszerre reagál, és mind a protein térhálósodás, mind a hordozóanyagra való kötődés egymás mellett megtörténik. Előnyöseknek bizonyultak az olyan eljárások, amelyeknél két lépésben dolgoznak, a hídképző-molekulát előbb a proteinhez vagy hordozóanyaghoz. majd ezt követően a hordozóanyaghoz, ill. proteinhez kötik. Ezeknél az eljárásoknál a két különböző, egymástól eltérő reakcióképcsségű funkcionális csoporttal rendelkező heterodifunkciós vegyuletek célszerűbbnek bizonyultak. Ismeretes az az eljárás is, hogy előbb alkalmas hordozóanyag felületén fizikailag adszorbeáltatnak, majd ezen a felületen polifunkciós hídképzőkkel végzett térhál ósí tással rögzítenek. Ezeknél az eljárásoknál azt tapasztalták, hogy különböző hídképző vegyületek a megkötendő proteintől és az alkalmazott hordozóanyagtól függően különböző módon viselkednek, és a legnagyobb mértékben eltérő eredményekre vezetnek. Ezért a gyakorlatban minden egyes speciális esetben a legalkalmasabb hídképző anyagot előkísérletek során keresik meg. Egyes esetekben különösen alkalmas hídképző anyagok más esetekben teljesen használhatatlanoknak bizonyultak. Sok esetben egyáltalán nem sikerült eddig az aktív proteinek kielégítő 175883
