175868. lajstromszámú szabadalom • Élező szerkezet
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 175868 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VII. 28. (WI-288) B 24 D 15/00 Ausztráliai elsőbbsége: 1976. VII. 28.(PC 6786/76) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IV. 28. Megjelent: 1981. IV. 30 Feltaláló: Szabadalmas: Watts Keith Ernest, fejlesztési mérnök, Brunswick, Victoria, Ausztrália Wiltshire Cutlery Company Proprietary Limited, South Melbourne, Victoria, Ausztrália Élező szerkezet 1 2 A találmány tárgya élező szerkezet kések élesítéséhez, amelyben két egymást átfedő lap között élező mélyedés képződik, és élesítéskor a késpengét keresztülhúzzuk a mélyedésen, hogy a penge vágóéle folyamatosan hozzáérjen a lapokhoz. A lap 5 szélei élesítő hatást fejtenek ki, és működés közben koptatással vagy felület alakítással módosítják a pengének a vágóéit meghatározó penge felületeit. Ehhez hasonló élező szerkezeteket ismertettek a 424 122 és a 447 537 számú ausztráliai szaba- 10 dalmak. A vázolt típusú élező szerkezetek hátránya, hogy a reszelék könnyen lerakódik és eltömődést okoz, és ilyen módon az összegyűlt reszelék a szerkezetet élezésre teljesen alkalmatlanná teheti. 15 Ez a nehézség különösen akkor jelentkezik, ha a szerkezetet konyhában, vagy olyan környezetben használják, ahol zsíros lerakódás veszélye fokozottan fennáll, mert a lerakodott zsír elősegíti a reszeléknek a felülethez tapadását és ennek követ- 20 keztében az élező lapok és azok szélei körül a reszelék könnyen felgyülemlik. Az ismert szerkezetekre jellemző ezenkívül, hogy az egyes lapoknak csak viszonylag nagyon kis része kapcsolódik a késpengével az élezési művelet 25 során, és ennek következtében viszonylag gyors kopást tapasztalhatunk, és ezzel összhangban a szerkezet hatásossága is lecsökken. A hivatkozott ausztráliai szabadalmi leírásokban ismertetett késhüvely konstrukcióknál az élező szerkezet élezéskor 30 csuklósán elmozdulhat, és eközben a késpenge cs az élező lapok között keletkező érintkezési pont mozgása lényegében változatlan marad. Ha a késpenge vágóéle alakos kiképzésű, akkor az élezési művelet során a késpenge vágóéle és az élező lapok között keletkező bevezetési szög változni fog, de ez az említett érintkezési pont tekintetében csak kis változást jelent. Célunk a találmánnyal a vázolt típusú élező szerkezet olyan továbbfejlesztése, amelynek révén az említett nehézségek leküzdhetők, vagy lényegesen lecsökken thetők. A találmány szerinti szerkezet élező lapjai nem közvetlenül homlok felületeikkel kapcsolódnak, hanem szomszédos és egymást átfedő felületei kozott távolságot képeztünk ki. Ezen koz szélessége a követelményekkel összhangban változtatható, de például lényegében azonosra választható az élező lapok egyikének a vastagságával. Azt tapasztaltuk, hogy az élező lapok egymástól való eltávolítása két előnyös tulajdonságot von maga után. A lapok között keletkező távolság először is helyet biztosít a reszelék eltávolításához, és ilyen módon az élező szélek korül a reszelék összegyűlése lényegében ellenőrizhető. Pontosabban meghatározva az élezéskor keletkező fémrészecskék nem tudnak ugyanolyan könnyen összegyűlni a két élező lap kapcsolódó felületénél, mint a korábbi konstrukciók esetében. Másodsorban pedig a lapok eltávolítása megváltoztatja a késpenge és a lapok
