175852. lajstromszámú szabadalom • Szűrőgyertya iszapréteges szűrőkhöz, különösen atomerőművek technológiai vízszűrőihez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány 175852 C|) Bejelentés napja: 1977. IX. 30. ( VE-853) Nemzetközi osztályozás: B 01 D 29/32 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. IV. 28. HIVATAL Megjelent: 1981. [II. 31. i * » 1 Feltalálók: Szabadalmas: Andies Alpár oki. gépészmérnök, Lehoczky Sándor oki. gépészmérnök, Chemimas Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Tokodi Miklós oki. gépészmérnök, Budapest Vállalat, Budapest Szűrőgyertya iszapréteges szűrőkhöz, különösen atomerőművek technológiai vízszűrőihez 1 A találmány tárgya szűrőgyertya iszapréteges szűrőkhöz, különösen atomerőművek technológiai vízszűrőihez, melynél az egyik homlokfelületén zárt, a másik homlokfelületén csatlakozócsonkkal ellátott, üreges és célszerűen hengeres gyertyatesten 5 huzal van célszerűen menetesen feltekercselve és legalább két ponton rögzítve, ahol a huzal menetágai között adott méretű rés van kiképezve. A korszerű, nagyteljesítményű hőerőművek, és 10 különösen az atomerőművek technológiai közegeként felhasznált szűrt víz minőségi előírásai egyre szigorúbbakká válnak, a szűrendő vízmennyiségek növekszenek. Ennek következtében értelemszerűen fokozódnak a szűréssel szemben támasztott köve- 15 telmények is. Az alábbiakban az érthetőség kedvéért a leírásunk szóhasználatában előforduló egyes kifejezések értelmét tisztázzuk! 20 Szűrőközeg alatt a tényleges szétválasztást végző elemet értjük, mely a többi között szűrőpapír, szűrőszövet, Raschig-gyűrű vagy bármely az iszapréteges szűrőkhöz használható szemcsés anyag egyaránt lehet. 25 Hordozóelem viszont a mechanikai igénybevétellel nem vagy csak alig terhelhető szűrőközeg állékonyságát biztosító vázat jelenti, mely a tényleges szűrésben technológiai értelemben nem vesz részt 30 2 Szűrő alatt magát a teljes berendezést, szűrőelem alatt pedig a szűrőbe épített szűrőközegből és hordozóelemből összeállított szerkezeti egységet pl. szűrőgyertyát kell érteni. A szűrés vegyipari műveleténél a szétválasztás alapvetően két hatás, nevezetesen az ún. szitahatás és az űn. fizikokémiai hatás eredményeként jön létre. A szitahatás lényege az, hogy az áramló tisztítandó folyadék útjába helyezett szűrőközeg pusztán mechanikus akadályoztatással távolítja cl a folyadékból a kiválasztandó szennyező anyagokat, nevezetesen egyszerűen visszatartja azokat az anyagszemcséket, amelyek geometriai méreteiknél fogva már nem férnek át a szűrőközeg likacsain. A fizikokémiai hatás pedig azt jelenti, hogy a folyadékból eltávolítandó szennyező komponensekre nézve hatékony szűrőközeg anyaga és az adott komponensek között valamiféle, egzakt módon meg nem határozott fizikai-kémiai jellegű kapcsolatok alakulnak ki, melyeknek hatására a szennyezőanyagok a szűrőközegben visszamaradnak, vagyis létrejön a szétválasztás. Ezek a fizikai-kémiai jellegű kapcsolatok létrejöhetnek magnetosztatikus-, elektrosztatikus- és van der Waals-erők fellépése következtében vagy esetenként szorpciós és ioncsere jelenségek eredményeként. 175852
