175826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenolok és oligoszacharidok extrakciójára növényi szövetekből

MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

175826

Bejelentés napja: 1976. II. 20. (SA—2890)

Nemzetközi osztályozás:

A 23 K 1/00 A 23 K 1/14

ORSZÁGOS

Elsőbbsége: Olaszország: 1975. II. 21. (20501— A/75), 1976. I. 14. (19240—A/76)

Közzététel napja: 1980. IV. 28.

C 07 H 3/06

TALÁLMÁNYI

Megjelent: 1981. V. 31.

HIVATAL

H .

Feltalálók : Szabadalmas :

Sodini Giancarlo, Canella Marco, vegyészek, Róma, Snamprogctti S.p.A., Milánó,

Olaszország Olaszország

Eljárás fenolok és oligoszacharidok extrakciójára növényi szövetekből

1

A találmány tárgya eljárás fenolok és oligoszacharidok extrakciójára növényi szövetekből, különösen lisztekből, így gyapotmaglisztből, napraforgólisztből, illetve szójalisztből. A találmány szerinti eljárással tisztított növényi szövetek a mérgező vegyülctektől olyannyira mentesek, hogy emberi táplálkozásra megfelelő fchérjckoncentrátumok és fehérjeizolátumok előállítására is alkalmasak.

Ismeretes [1. Loomis, W. D. és Battaile, J. Phytochemistry, 5, 423, (1966) és Pierpoint, W. S., Biochem. }., 112, 609. (1969)], hogy a növényvilágban széles körben előfordulnak a fcnolos és polifenolos vegyületek, amelyek szabad formában, ill. fehérje- vagy glucid-komponensekhez kötve vannak jelen a különböző növényrészekben, de főként a magvakban, levelekben, szárakban és gyökerekben. Ezek a természetes anyagok azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy kinonokká oxidálhatok, ezek viszont lúgos közegben gyorsan polimerizálódnak és kovalens és hidrogén kötések képződése mellett reagálnak a fehérjékkel.

A fenolok kinonokká való oxidációja oxigén jelenlétében megy végbe, vagy néhány enzim, pl. fenoloxidáz, peroxidáz stb. hatására is bekövetkezik.

Növényekből kivont fehérjék emberi táplálkozásra való felhasználását erősen gátolja fenolos komponensek jelenléte a következő, gazdaságossági és táplálkozástani okokból :

— kovalens kötések képződése a fenolok és néhány esszenciális aminosav között, amelyek az elkülönített termékekben jelen vannak, csökkenti ezek tápértékét.

2

mivel az ily módon keletkezett új kondenzációs termékek az ember számára nem mctabolizálhatók, így ezek a fcnolos anyagok, ha nem távolítjuk el ezeket, a táplálkozást gátló tényezők ;

5 — ilyen vegyületek gyors oxidációja a pH-tól függően zöldcsbarna elszíneződéshez vezet a fehérjékben és a terméket étkezési célra gyakran elfogadhatatlanná teszi;- fcnolos komponensek jelenléte csökkenti a fehérít) jék cxtrahálhatóságát, mivel ezek éppen a fehérjékkel reagálnak ;

— néhány fenol, pl. a gosszipol — a gyapotmagvakban jelenlevő fenol-dialdehid — toxikus természetű.

Az ilyen vegyületek növénylisztckből való eltávolítá- 15 sával kapcsolatban ismeretes irodalmi helyeken leírt módszerek nem kielégítők, mivel nem tesznek lehetővé olyan cxtrakciót, amely színtelen kivonatok előállítására alkalmas, vagy a fehérjék többé-kevésbé kifejezett denaturálódására vezetnek (A. K. Smith és V. L. John- 20 sen. Cereal Chem. 25, 399, (1948) és J. V. Pomenta, E. P. Bums, J. Food Sei., 36, 490 (1971), ill. F. J. Joubert, Biochem. Biophys. Acta, 16, 520, (1955); S. Cheyasudding, C. M. Cater, K. F. Mattil, Food Technoi., 24, 242, (1970); F. W. Sosulski, C. M. McClaary, 25 F. S. Soliman. J. Food Sei., 37, 253, (1972)].

Hasonló, a növényi lisztekben hátrányosnak tekintett vegyületek a fermentálható oligoszacharidok (raffinóz, sztachióz, verbaszkóz stb.), amelyek puffadást okoznak, így korlátozhatják lisztek és fehérjekoncentrátumok al- 30 kalmazását az emberi táplálkozásra szánt termékekben.

175826