175821. lajstromszámú szabadalom • Extrakciós berendezés folyadékok közötti anyagátadási műveletek végrehajtásához
MAGYAR SZABADALMI 175821 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS a SZOLGALATI TALALMANY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VI. 30. (Rí—639) B 01 D 15/00 iSr Közzététel napja: 1980. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Beszedics Gyula oki. vegyészmérnök, 25%, Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Földesi József oki. vegyészmérnök, 10%, Rt., Budapest Lőrincz Csaba oki. gyógyszerész, 10%, Rudolf Péter oki. gépészmérnök, 25%, Dr. Takács István oki. gépészmérnök, 30%, Budapest Extrakciós berendezés folyadékok közötti anyagátadási műveletek végrehajtásához 1 A találmány folyadékok közötti anyagátadási műveletek végrehajtására szolgáló extrakciós berendezésre (extraktorra) vonatkozik, amelynek alul-felül nyitott, egymástól körgyűrű alakú, rögzített helyzetű szűkítőtárcsákkal elválasztott cellákat tartalmazó állóhenger alakú oszlopa, a cellákon belül elrendezett, az oszlop geometriai hossztengelyére keresztirányú forgatható tárcsái, valamint az oszlop alsó és felső tartományában kialakított, anyagbetápláló nyílásokkal kapcsolatban álló ülepitőterei vannak. A műszaki élet, például a gyógyszeripar, vegyipar és kőolajipar számos területén van szükség diiíúziós anyagátadási műveletek végrehajtására. Ilyen leggyakrabban alkalmazott anyagátadási művelet a desztilláció, az abszorpció, valamint az extrakció: ez utóbbinál szilárd és folyékony közeg, vagy két folyékony közeg között megy végbe az anyagátadás. A folyadék-folyadék extrakciónál (szolvens extrakciók) a két fázis nagy fajlagos felületű érintkeztetése és szétválasztása az azonos halmazállapotú közegek fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságainak (fajsúly, felületi feszültség, viszkozitás stb.) nagyfokú hasonlósága miatt sokkal nehézkesebb, energia- és időigényesebb, mint különböző halmazállapotú anyagokkal végzett anyagátadási műveletek esetén. A szolvens extrakciós műveletek végrehajtására szakaszos vagy folyamatos üzemű berendezések ismeretesek. Az előbbiek ugyan egyszerű kivitelűek, és a nyert termékek tisztasága nagyfokú, hely- és energiaigényük azonban olyan nagy, s az üzemidő olyan hosszú, hogy nagyobb termelési feladatok megoldására gazdaságo-2 san nem alkalmazhatók. A szakaszos berendezések e hátrányai miatt világszerte inkább folyamatos üzemű, ellenáramú folyadék-folyadék extraktorokat használnak. Ezeknek jelenleg két alapvető típusa ismeretes: kvázifolyamatos és tökéletesen folyamatos berendezések. Az előbbiek egymástól elkülönített cellákból állnak, emiatt a koncentráció változása nem folyamatos, hanem ugrásszerű. A folyadékok betáplálása és elvétele egyébként folyamatosan történik. A tökéletesen folyamatos ellenáramú, oszlopos kivitelű berendezések nincsenek elkülönített cellákra osztva, vagy a felosztás csak részleges, ez esetben a cellák közötti folyadékcsere nagy szabad keresztmetszeten történik. Emiatt a koncentráció a folyamatos kiszolgálású és üzemű berendezésben folytonosan változik, tehát az egymással szemben haladó fázisok között — előnyösen — sehol nem áll be az egyensúly, ezek a berendezések nem egyensúlyi működésűek. Az e csoportba tartozó berendezéseknek két alaptípusa különböztethető meg: a gravitációs energia felhasználásával, valamint a gravitációs erőtér megtartása mellett a kívülről bevitt mechanikai energia felhasználásával működő extraktorok. Az előbbieket a leggyakrabban porlasztásos, töltelékes vagy perforált tányéros extrakciós oszlopként alakítják ki, az utóbbiakat pedig forgó lapátokat vagy forgó tárcsákat tartalmazó oszlopként. Forgó lapátokat tartalmaznak például a nemzetközi szakirodalomban „Scheibel-kolonna” és „Oldshue-Rushton-kolonna” néven ismert extraktorok, forgó tárcsákat pedig az ún. „RDC”-extraktorok. A felsoroltak közül ez utóbbiak 5 10 15 20 25 175821
