175817. lajstromszámú szabadalom • Biztosító szerkezet talajfelszín alatti üregek hatástalanítására valamint zsaluzat és eljárás a biztosítószerkezet előállítására

MAGYAR SZABADALMI 175817 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A­SZOLGALATI TALALMANY Bejelentés napja: 1977. III. 25. (PO—636) Nemzetközi osztályozás: E 21 D9/00 Közzététel napja : 1980. III. 28. X ■ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. V. 31. \ V- } V lafcTit Feltalálók : Metzing Ferenc oki. mérnök, Pécs Vereczkei Rezső oki. bányamérnök, Pécs Szabadalmas : Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs Biztosító szerkezet talajfelszín alatti üregek hatástalanítására, valamint zsaluzat és eljárás a 1 A találmány biztosító szerkezet talajfelszín alatti üregek hatástalanítására, és ezáltal káros talaj-, illetve kőzetmozgások megelőzésére és/vagy meglevő biztosító szerkezetek megerősítésére. A találmány tárgya a bizto­sító szerkezet előállítására szolgáló zsaluzat, valamint a biztosító szerkezet kialakítására vonatkozó eljárás is. A talajfelszín alatt természetes és mesterséges módon egyaránt kialakulhatnak olyan üregek, melyek jelenléte egy idő után már szükségtelen, kedvezőtlen, sőt esetleg a felszíni építmények állékonyságának veszélyeztetése miatt kifejezetten káros. A természetes kiüregelődések leggyakoribb oka a talajvíz kimosó hatása és/vagy a ta­lajfelszín közelében végbemenő talaj-, illetve kőzet­mozgások és a nyomukban járó lazulások, roskadások, beomlások. A mesterséges üregek leggyakoribb típusai a bánya­térségek és a pincék. A fölhagyott bányatérségek, vala­mint a használaton kívüli pincék megszüntetése vagy legalábbis hatástalanítása különösen akkor szükséges, ha ezek lakott területen, vagy nagy felszíni terheknek kitett területeken, pl. ipari létesítményeknél fordulnak elő. A talajfelszín alatti üregek hatástalanításának régóta használt módja a tömedékelés, melynél az üreget száraz vagy nedves tömedékanyaggal töltik ki. Az utóbbi tör­ténhet oly módon, hogy a tömedék anyagát — szállító közegként szolgáló — víz segítségével juttatják a meg­szüntetendő üregbe. A tömedékelés legnagyobb hátránya, hogy az üreg végérvényesen megszűnik, tehát újbóli használatba véte­biztosító szerkezet előállítására 2 le már nem lehetséges. Kedvezőtlen az is, hogy a tömedé­kelést gazdaságosan csak aránylag kis üregszelvény méretek esetében lehet alkalmazni. A nedves tömedéke­lésnél további gondot okoz, hogy a szállító közegként 5 szolgáló vizet az üregből valamilyen módon el kell távo­lítani. Nem egyértelműen kedvezőek a tapasztalatok azokkal a módszerekkel sem, melyeknél túlnyomás segítségével juttatnak utószilárduló tömedékanyagot a megszűnte­it* tendő üregekbe. Ilyen megoldásra találhatunk példát a 168 429 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban. Az utószilárduló anyagokkal való tömedékelést álta­lában kényessé teszi az, hogy a tömedékanyag beépítés­kori konzisztenciáját igen gondosan kell megválasztani. 15 Nagy sűrűségű tömedékanyag alkalmazásához igen nagy túlnyomással működő szállító rendszerre van szük­ség, túlságosan híg konzisztenciájú tömedékanyagnál pedig sok nedvesség utólagos eltávolításáról kell gon­doskodni. 20 Az üregek hatástalanításának másik családját azok a módszerek alkotják, melyeknél különböző anyagú, ún. biztosító szerkezeteket építenek be az üregek belsejébe. Ez az eljárás azért kedvező, mert az üreg belső tere ké­sőbb is hasznosítható marad. A biztosító szerkezetek 25 készülhetnek falazásos módszerekkel, téglából vagy egyéb idomtestekből, előregyártott vagy helyszínen ké­szült betonból. Ez utóbbi elkészítéséhez természetesen zsaluzat is szükséges. Létezik olyan módszer is, ahol az üreg falára lőtt 30 betonréteget hordanak föl. Ez a technológia kényes és 175817

Next

/
Oldalképek
Tartalom