175805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alkanol-amin-zsírsav-észterek kénezett-származékok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 175805 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. IX. 15. (NA—1109) Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. IV. 28. C 08 L 91/02 C 11 D 1/655 C 10 M HIVATAL Megjelent: 1981. V. 31. Feltalálók : Szabadalmas : dr. Bozóki Ferenc vegyész, Szeged (12,5%), Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Gyöngyössy Lajos vegyészmérnök, Budapest (40%), fejlesztő Intézet, Százhalombatta Papp Józsefné vegyész, Budapest (15%), (75%), MEDIKÉMIA Vegyi-, Pálmai Antal vegyész, Szeged (12,5%), Gumi- és Műanyagipari Szövetkedr. Vámos Endre vegyész, Budapest (20%). zet, Szeged (25%). Eljárás alkanol-amin-zsírsav-észterek kénezett származékainak előállítására 1 A találmány tárgya eljárás alkanol-amin-zsírsav-észterek új kénezett származékainak előállítására. A 165 969 sz. magyar szabadalmi leírás trietanol-amin-zsírsav-észterek szelektív előállítását ismerteti. Az 1 507 037 sz. francia szabadalmi leírás egyéb alkanol-aminok zsírsav-észtereinek előállítására vonatkozik. Az idézett közlemények szerint előállított mono-, szeszkvi-, di- vagy triészterek az észterezési foktól függően hidrofil, hidrofób vagy átmeneti jellegűek, ennek megfelelően elősegítik az olaj/víz, illetve víz/olaj típusú emulziók képződését. Az ismert termékek továbbá pufferhatást, valamint oxidáció- és korróziógátló hatást fejtenek ki. Azt tapasztaltuk, hogy ha a dietanol-amin, illetve a trietanol-amin ismert zsírsav-észtereit, illetve zsírsav-észter-zsírsavsóit kénezzük, olyan új vegyületekhez jutunk, amelyek oxidáció- és korróziógátló hatása jelentősen felülmúlja a kiindulási anyagok megfelelő tulajdonságait. A képződött új vegyületek megtartják az alapvegyületekre jellemző pufferhatást és emulgeálóképességet, ugyanakkor azonban EP (extreme pressure) hatást is fejtenek ki, következésképpen kiválóan alkalmazhatók fémek hideg- és melegalakításához vagy egyéb fémmegmunkálási műveletekhez. A kénezési (faktizálási) reakciók régóta ismert és elsősorban a gumi- és műanyagiparban széles körben alkalmazott műveletek. A Gummi und Asbest 7, 313 (1951) közlemény zsíros olajok (például repceolaj, halolaj stb.) elemi kénnel végzett faktizálását ismerteti. Az olaj és a kén elegyét 160 C°-ra melegítik, és így vízálló, rugalmas 2 anyagot kapnak, amelyet például természetes kaucsuk megmunkálási töltőanyagaként használnak fel. Lange O. „Schwefelfarbstoffe, ihre Herstellung und Verwendung” c. kézikönyve (Leipzig, 1925) nátrium- 5 -poliszulfiddal végzett faktizálási reakciókat ismertet. Nátrium-poliszulfid és aminofenolok vagy diamino-benzolok reakciójával nagymolekulájú kénszínezékeket, például tiazin-gyűrűs vegyületeket, tiazolokat, diszulfidokat stb. állítanak elő. 10 Csűrös Zoltán „Műanyagok” c. kézikönyvének (Tankönyvkiadó, Budapest, 1956) 500—502. oldalán ismerteti a dikén-dikloriddal végzett hidegvulkanizálást. A reakció során a kén teljes mértékben beépül a kaucsuk molekuláiba. 15 A Chem. Abstr. 57, 4811a referátum etanol-aminok és kén reakcióját ismerteti. Termékként gumiipari adalékanyagokként felhasználható, rugalmas anyagokat kapnak. A találmány szerinti eljárással az (I) általános képletű 20 alkanol-amin-zsírsav-észterek, R(0—CH2—CH2—N—CH2—CH2—OR2 (I) I r3 illetve a (11) általános képletű alkanol-amin-zsírsav-ész- 25 ter-zsírsavsók H+ R]0—CH2—CH2—N—CH2—CH2—ORj. OR, (II) I R3 30 kénezett származékait állítjuk elő. A képletekben 175805
