175791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok flotációs tisztítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175791 SZOLGALATI TALALMANY ||jjp Bejelentés napja: 1974. IX. 30. (ME—1779) Nemzetközi osztályozás: B 01 D 21/01 B 01 D 15/00 C 02 B 1/20 Közzététel napja : 1977. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VII. 31. :>r/, r ■' ■ C , i - * • Feltalálók : Dr. Blahó Miklós oki. gépészmérnök, Jámbor László oki. mérnök, Lesenyei Gábor oki. vegyészmérnök, Szolnoky Elemér oki. gépészmérnök és Dr. Vájná Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest Szabadalmas: Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest Eljárás és berendezés folyadékok flotációs tisztítására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés, amely a folyadékokból, különösen vízből anyagokat, illetve szennyvízből szennyeződéseket (pl. olajok, zsírok, rostanyagok stb.) mikrobuborékos flotációs módszerrel távolítja el. Ismeretes, hogy az iparosodás és az urbanizáció fokozódása a környezetvédelemmel, ezen belül a szennyvizek tisztításával szemben egyre fokozottabb igényeket támaszt. A környezeti veszélyek között kiemelkedő a szennyvizek zsír- és olajszennyezettsége okozta ártalom (ásványolajipari üzemek, benzin-, olajkutak, vas- és fémipari üzemek, hús-, tej-, baromfi-, konzerv-, növényolajfeldolgozó üzemek, nagyüzemi garázsok, szappan-, mosószeripar, festék- és gyógyszerüzemek, gyapjúmosás stb.). Ugyancsak nagy veszélyt jelent — különösen az élővizekbe bocsátás esetén — a szennyvizek rosttartalma, illetve finom eloszlású lebegőanyagtartalma (pl. a papír-, cellulóz-, textilüzemek szennyvizeiben). Igen nagy terhelést okoznak a finom eloszlású kolloid állapotú szilárd szennyezőanyagok, valamint az emulzióban levő olaj-, zsírtartalom-, oldószerek stb. melyek a víz-, szennyvíztisztítás során is a legtöbb nehézséget okozzák. A környezetvédelem növekvő fontossága miatt a találmány alkalmazása a szennyvíztisztítás területén különösen fokozódó jelentőségű, ezért az olajipari szennyvíztisztítás területéről adunk példát. Az olaj-, zsírtartalmú szennyvizek tisztításának jelenlegi gyakorlatában, első lépcsőben homokfogókat, majd ttlepitő-úsztatóberendezéseket (melyekben a szennyvíz 2 0,5—3 órás tartózkodását biztosítják), illetve szűrést alkalmaznak. A tisztítási eredmény fokozására 1—3 napos tartózkodásra méretezett tározótavak létesítésével egészítik ki a mechanikai tisztítást. 5 A térfogatsúly-különbségen alapuló mechanikai tisztítási módszerek hatásfokának azonban határt szab az olaj és zsír diszpergáltságának foka, illetve emulziós állapota. így az esetek túlnyomó részében a gravitációs szétválasztáson alapuló eljárások nem elegendőek, mivel 10 a cseppes állapotú olaj 80—150 mg/1 értékre csökkenthető, s tározótavak esetén is még 20—30 mg/1 a maradék olajszennyezettség. E szennyvizek továbbtisztítása több lépcsőben alkalmazott biológiai és/vagy fizikai-kémiai eljárásokkal va- 15 lósítható meg a kívánt mértékben. A biológiai tisztítás eleveniszapos, csepegőtestes eljárással, vagy stabilizációs tavakban történhet, általában két lépcsőben, összesen 8—30 óra tartózkodási idővel. Ismeretes olyan biológiai-kémiai szennyvízkezelő el- 20 járás és berendezés is, amelynél a kezelendő folyadékba vagy annak egy részébe oxigéntartalmú gázt — könnyen eltömődő mikroporózus anyag segítségével — vezetnek be az oxidativ folyamat elősegítésére (3 734 850 sz. amerikai szabadalmi leírás). A szennyvíz-emulzió vegy- 25 szeres, ugyancsak ülepítéses bontása során a folyadék cirkuláltatásával ismételt kezelés végezhető (1 105 584 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás). A fiziko-kémiai tisztító eljárások közül leginkább elterjedtek a flokkulációs módszerek. Ezek lényege az, 30 hogy a tisztítandó szennyvízhez olyan ásványi sók olda-175791
