175761. lajstromszámú szabadalom • Propeller szivattyú
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175761 Bejelentés napja: 1975. VII. 14. (II—222) Nemzetközi osztályozás: F 04 D 29/44 Bejelentés elsőbbsége : Svédország : 1974. VII. 23. (7409547) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1981. V. 31. Feltalálók : Szabadalmas : Brandt Bengt-Ake, mérnök, Bromma, Itt Industries, Inc., New York, Stjernstrom Bo Gustav, mérnök, Tyreso, Svédország Amerikai Egyesült Államok Propellerszivattyú 1 A találmány tárgya propellerszivattyú, amely csőből kiképzett szivattyúházból és ebben elhelyezett forgó járókerékből áll. Az ilyen típusú szivattyúkat gyakran axiális beömlésű szivattyúknak is nevezik, mivel úgy vannak kiképezve, hogy a szivattyúzott közeg tengelyirányban halad el a forgó járókerék mentén. A hagyományos kiképzésű centrifugális szivattyúkban, tehát a radiális beömlésű szivattyúkban, a szivattyúzott közeg ezzel ellentétben merőleges irányban érinti a járókereket. Az utóbb említett típusú szivattyúk a legkülönbözőbb alkalmazási területeken elterjedt felhasználásban részesülnek, szennyvizek szivattyúzásához azonban túlnyomórészt ilyen típusú szivattyúkat alkalmaznak. Az ilyen típusú szivattyú hátránya, hogy szerkezeti kiképzése folytán mindig bizonyos mértékű olyan keresztirányú területtel rendelkezik, amely megakadályozza a nagyobb kiterjedésű tárgyaknak a szivattyún való keresztülhaladását. A hosszúkás alakú nem merev felépítésű tárgyak, például kötelek és szálas anyagok ezenkívül könnyen felcsavarodhatnak a járókerékre és azt megállíthatják. A radiális szivattyúk további hátránya abból adódik, hogy az axiális beömlésű szivattyúkhoz képest sokkal bonyolultabb szerkezeti kiképzésűek, és ezért nagyobb fajlagos anyagfelhasználásuk van. Már régóta felmerült az a kívánság, hogy az axiális beömlésű szivattyúkat is lehessen szennyvíz szivattyúzására felhasználni, különösen olyan esetekben, ahol 2 nagy áramlási volumenekről van szó, mivel az anyagmegtakarítás annál jelentősebbé válik, minél nagyobb szivattyúkat kell alkalmazni. A kisebb anyagszükséglet természetesen csökkentett súlyt és anyagköltséget von maga után. Mind ez ideig azonban azok a kísérletek, amelyek az axiális beömlésű szivattyúk szennyvíz szivattyúzására való felhasználására irányultak, sikertelennek bizonyultak, mindenekelőtt azért, mert az ilyen szivattyúk hatékonysága nagyon alacsony volt. Elfogadható hatékonyság elérése céljából a szivattyúháznak a járókerék után diífúzorral kell rendelkeznie, amely a szivattyúzott közeg mozgási energiáját nyomási energiává alakítja. A diffúzor, amely rendszerint egy középső agyhoz erősített lapátsorból áll, a tapasztalatok szerint a szivattyú gyakori leállását okozta. A találmány szerint a vázolt problémát úgy oldottuk meg, hogy a szivattyúházon a nyomóoldalon számos radiális diffúzorlapátot képeztünk ki, amelyek a szivattyúház palástfelületétől befelé irányulnak és úgy vannak kiképezve, hogy közöttük szabad centrális járat képződik, továbbá a diffúzorlapátoknak a szivattyú járókereke felé csökkenő sugárirányú kiterjedése van. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az ábrán vázolt szivattyú 1 szivattyúházból, 2 járókerékből, 3 hajtótengelyből, 4 járókeréklapátokból, a járókerék bevezetőjére húzott 5 perselyből, a járókerék végén elhelyezett 6 agyból, a járókerék és a szivattyú-5 10 15 20 25 30 175761
