175761. lajstromszámú szabadalom • Propeller szivattyú

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175761 Bejelentés napja: 1975. VII. 14. (II—222) Nemzetközi osztályozás: F 04 D 29/44 Bejelentés elsőbbsége : Svédország : 1974. VII. 23. (7409547) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1981. V. 31. Feltalálók : Szabadalmas : Brandt Bengt-Ake, mérnök, Bromma, Itt Industries, Inc., New York, Stjernstrom Bo Gustav, mérnök, Tyreso, Svédország Amerikai Egyesült Államok Propellerszivattyú 1 A találmány tárgya propellerszivattyú, amely csőből kiképzett szivattyúházból és ebben elhelyezett forgó já­rókerékből áll. Az ilyen típusú szivattyúkat gyakran axiális beömlé­sű szivattyúknak is nevezik, mivel úgy vannak ki­képezve, hogy a szivattyúzott közeg tengelyirány­ban halad el a forgó járókerék mentén. A hagyo­mányos kiképzésű centrifugális szivattyúkban, tehát a radiális beömlésű szivattyúkban, a szivattyúzott közeg ezzel ellentétben merőleges irányban érinti a járókere­ket. Az utóbb említett típusú szivattyúk a legkülönbö­zőbb alkalmazási területeken elterjedt felhasználásban részesülnek, szennyvizek szivattyúzásához azonban túl­nyomórészt ilyen típusú szivattyúkat alkalmaznak. Az ilyen típusú szivattyú hátránya, hogy szerkezeti kikép­zése folytán mindig bizonyos mértékű olyan keresztirá­nyú területtel rendelkezik, amely megakadályozza a na­gyobb kiterjedésű tárgyaknak a szivattyún való keresz­­tülhaladását. A hosszúkás alakú nem merev felépítésű tárgyak, például kötelek és szálas anyagok ezenkívül könnyen felcsavarodhatnak a járókerékre és azt megál­líthatják. A radiális szivattyúk további hátránya abból adódik, hogy az axiális beömlésű szivattyúkhoz képest sokkal bonyolultabb szerkezeti kiképzésűek, és ezért nagyobb fajlagos anyagfelhasználásuk van. Már régóta felmerült az a kívánság, hogy az axiális beömlésű szivattyúkat is lehessen szennyvíz szivattyú­zására felhasználni, különösen olyan esetekben, ahol 2 nagy áramlási volumenekről van szó, mivel az anyag­megtakarítás annál jelentősebbé válik, minél nagyobb szivattyúkat kell alkalmazni. A kisebb anyagszükséglet természetesen csökkentett súlyt és anyagköltséget von maga után. Mind ez ideig azonban azok a kísérletek, amelyek az axiális beömlésű szivattyúk szennyvíz szivattyúzására való felhasználására irányultak, sikertelennek bizonyul­tak, mindenekelőtt azért, mert az ilyen szivattyúk haté­konysága nagyon alacsony volt. Elfogadható hatékony­ság elérése céljából a szivattyúháznak a járókerék után diífúzorral kell rendelkeznie, amely a szivattyúzott kö­zeg mozgási energiáját nyomási energiává alakítja. A dif­­fúzor, amely rendszerint egy középső agyhoz erősített lapátsorból áll, a tapasztalatok szerint a szivattyú gya­kori leállását okozta. A találmány szerint a vázolt problémát úgy oldottuk meg, hogy a szivattyúházon a nyomóoldalon számos radiális diffúzorlapátot képeztünk ki, amelyek a szi­vattyúház palástfelületétől befelé irányulnak és úgy van­nak kiképezve, hogy közöttük szabad centrális járat képződik, továbbá a diffúzorlapátoknak a szivattyú já­rókereke felé csökkenő sugárirányú kiterjedése van. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kap­csán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részleteseb­ben. Az ábrán vázolt szivattyú 1 szivattyúházból, 2 járó­kerékből, 3 hajtótengelyből, 4 járókeréklapátokból, a járókerék bevezetőjére húzott 5 perselyből, a járókerék végén elhelyezett 6 agyból, a járókerék és a szivattyú-5 10 15 20 25 30 175761

Next

/
Oldalképek
Tartalom