175739. lajstromszámú szabadalom • Gázkazán, különösen helyiségek központi fűtéséhez

MAGYAR SZABADALMI 175739 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS w Bejelentés napja: 1976. IX. 30. (GA—1223) Nemzetközi osztályozás: F 24 H 9/12; F 24 H 1/22 Közzététel napja: 1980. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. V. 31. Gyarmati Ferenc, 35%, Molnár Antal, 15%, gépészmérnökök, Börzsöny Lajos, 20%, Papp Béla, 15%, technikusok, Horváth Lajos, gépészmérnök, 15%, Budapest Gázkazán, különösen helyiségek központi fűtéséhez 1 A találmány tárgya tagokból összeállítható gázkazán, amelynél a tagok belsejében áramlik a fűtőközeg, a ta­gok között pedig a füstgáz. A javasolt gázkazán tagjai egyenként csatlakoztathatók a fűtőközeget vezető csö­vekhez. Ismeretesek olyan gázkazánok, amelyek a teljesít­ménynek megfelelően megválasztott számú tagból van­nak összeállítva. Ezeknél a gázkazánoknál az egyes ta­gok belsejében áramlik a fűtőközeg — ami általában víz — míg a tagok közötti térben áramlik a füstgáz. Szokásos olyan kiviteli alakban készíteni az egyes tago­kat, hogy belső terükben terelő idomok vannak és külső felületeiken is turbulenciát okozó elemekkel vannak el­látva. Az ismert tagos gázkazánok általában a tetőtérben, pincében vagy beépített bútorok egy-egy rekeszében vannak elhelyezve. Szokásos elhelyezési mód, hogy az úgynevezett beépített konyhabútor egy rekesze szolgál a gázkazán befogadására. Az ismert gázkazánok valamennyi típusánál a tagok a síkjukra merőleges tengelyű csonkokkal vannak ellát­va, és e csonkok homlokfelületei mentén illeszkednek egymáshoz a szomszédos tagok. A kívánt fűtőteljesít­ményű gázkazánt eredményező számú tagot tömítő ele­mek közbeiktatásával a már említett csonkok homlokfe­lületeinél egymáshoz illesztik, és valamilyen szorító ele­mekkel egy egységgé összefogják. Az így egy egységgé összefogott kazánt kell beiktatni az előremenő és a visz­­szafolyó fűtőközeg csővezetékébe. A vázolt felépítésű tagos gázkazánok igen nagy hát-2 ránya, hogy egy-egy tag meghibásodása esetén az egy egységet képező teljes kazánt ki kell szerelni, utána a tagokból összeállított kazánt is szét kell szerelni és csak így végezhető el a megfelelő javítás vagy a hibás, illetve sérült kazántag kicserélése. Ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen gázkazánok — mint már korábban említettük — pl. beépített bútorok egy-egy rekeszében vagy padlás­térben vannak elhelyezve és így rendkívül szűk térben foglalnak helyet, akkor belátható, hogy a teljes kazán kiszerelése, majd javítása és visszaszerelése sok bonyo­dalmat és nehézséget jelent. Sűrűn előfordul, hogy az egész bútort meg kell bontani, hogy a kiszerelés, illetve a beszerelés végrehajtható legyen és nem ritkán az em­lített bútor sérülése is bekövetkezik éppen a szűk helyen végrehajtandó szerelési munkák miatt. További hátránya az ismert gázkazánoknak, hogy a tagokon kialakítandó csonkokhoz viszonylag nagy mennyiségű fém anyagot kell felhasználni, ami egyrészt azért hátrányos, mert az egész kazán önsúlyát növeli, másrészt azért, mert az egyes tagok és természetesen az egyes tagokból összeállított kazán helyszükségletét fo­kozzák, ami főleg akkor káros, ha különösen szűk tér­ben akarják beépíteni. Az egyes tagokon levő csonkok megmunkálása miatt is jelentős többletköltség merül fel az ismert megoldások­nál. A megfelelő tömítés miatt ugyanis a már említett csonkok homlokfelületeit forgácsolással kell megmun­kálni s ez köztudottan drága műveletek végrehajtását jelenti. A találmány szerinti gázkazán az ismert ilyen kazánok 5 10 15 20 25 30 175739

Next

/
Oldalképek
Tartalom