175715. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás karbamátok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány 175715 áÉÉk Nemzetközi osztályozás : w Bejelentés napja: 1975. V. 6. (Cl—1750) Közzététel napja: 1980. IV. 28. C 07 D 307/80 C 07 D 317/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IV. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Tóth Géza vegyészmérnök, 70%, Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Dr. Tóth István vegyészmérnök, 20%, Termékek Gyára Rt., Budapest Montay Tibor vegyésztechnikus, 10%, Budapest Űj eljárás karbamátok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az I általános képletű karbamátok — ahol R1 kívánt esetben egy vagy több halogénatommal helyettesített fenil-, 5—7 szénatomos cikloalkil- vagy rövidszénláncú alkil-csoport és 5 R2 egy l,2-dioxolán-2-il-csoporttal szubsztituált fenilvagy egy rövidszénláncú alkilcsoporttal szubsztituált dihidrobenzofurán-il-csoport —előállítására. A találmány szerint úgy járunk el, hogy II általános képletű fenol-származékok — ahol R2 jelentése a fen- 10 ti — iners szerves oldószeres oldatába, 1 mól fenol-származékra számolva 1,9—3 mól szerves vagy szervetlen savmegkötő szer, adott esetben vizes oldata jelenlétében 0,95—1,05 mól III általános képletű amin-származék — ahol R1 jelentése a fenti — iners szerves oldószeres 15 oldatát adagoljuk állandó foszgén bevezetés mellett — 5 °C-tól +5 °C-ig terjedő hőmérsékleten, majd a reakcióelegyet állandó foszgén bevezetés mellett 50 °C- tól 100 °C-ig terjedő hőmérsékletre melegítjük. Az I általános képletű karbamátok az emberi és nö- 20 vényi megbetegedések leküzdésére alkalmasak. Különösen előnyös a 2-(l,3-dioxolán-2-il)-fenil-N-metilkarbamát, amely a növényvédő szerek területén jelentős. Az anyag fungicid hatású. Ezeket a karbamátokat eddig úgy állították elő, hogy 25 R1 csoportot tartalmazó izocianátokat reagáltattak II általános képletű fenol-származékokkal. Egy másik eljárás szerint a megfelelő uretánt reagáltatták megfelelő szubsztituált aminokkal. Ismeretes olyan eljárás is, amely szerint először a II általános képletű fenol-szár- 30 2 mazékokat foszgénnel a megfelelő klórhangyasav-észterekké alakították, majd ezeket reagáltatták a III általános képletű amin-származékokkal (1 745 784 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás). Egy további eljárás szerint a III általános képletű amin-származékokat először foszgénnel reagáltatják, és az így kapott karbaminsavklorid-származékot vagy még inkább az abból keletkezett izocianátot reagáltatják fenollal (ilyen megoldást említ pl. a reakciókörülmények megadása nélkül a 153 303 sz. magyar szabadalmi leírás). A leggyakrabban mégis az izocianátokat alkalmazzák. Ezen eljárásokhoz tehát az izocianátokat kellett előállítani az amin és foszgén, káliumcianát és dimetilszulfát, ecetsavanhidrid és nátriumazid, nátriumacetamid és tionilklorid stb. reagál tatásával. A metilizocianát vagy más izocianátok előállítása foszgénből és a megfelelő aminból több módszerrel került ismertetésre, pl. úgy, hogy a primer amint gőzfázisban reagáltatták foszgénnel és a keletkező karbamilkloridból sósav-lehasítással izocianátot készítettek. Egy más ismert módszer káliumcianát és dialkilszulfát reakciója (Schotta és Lorencz) 50—55%-os hozammal. Metilizocianátnak ecetsavanhidridből és nátrium-azidból történő előállítását is ismertették (2 544 709 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Ez az eljárás azonban költséges és bonyolult, hiszen savhalogenideket vagy savanhidrideket oldószerben alkálifémek vagy alkáliföldfémek azidjaival kezeltek 0—45 °C 175715
