175701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-sztiril- ciklopropán-karbonsav-származékok előállítására

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 175701 Bejelentés napja: 1979. VI. 21. (BA—3796) Elsőbbsége : Német Szövetségi Köztársaság 1978. VI. 21. (P 28 27 101.4) Nemzetközi osztályozás: O 07 C 61/18 O 07 C 67/08 O 07 C 69/74 O 07 C 51/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IV. 28. Megjelent: 1981. IV. 30. Feltalálók : dr. Diehr Hans-Joachim, vegyész, Wuppertal, dr. Fuchs Rainer Alois, vegyész, Wuppertal, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas : BAYER Aktiengesellschaft, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás klór-sztirll-ciklopropán-karbonsav-származékok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az (1) általános képletű klór-sztirihciklopropánAkarbonsav-származék előállítá­sára — az (I) általános képletben R jelentése alkilcsoport vagy halogénatom, n jelentése 0—5, R1 jelentése hidrogénatom vagy alkilcsoport — azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű a-klór-benzil-foszfonsav-észter-származékot — a (II) általános képletben R és n jelentése a tárgyi körben megadott és R2 jelentése alkil- vagy fenilcsoport, vagy a két R2 csoport együttesen egyenes vagy elágazó láncú alkándiil-csoportot képeznek — valamely (III) általános képletű formil-ciklopropán-karbonsav-származékkal — a (III) általános képletben R1 jelentése a tárgyi körben megadott —, valamely alkálifém-bázis és adott esetben valamely hígítószer jelenlétében, —70—1-150 °C hő­mérsékleten reagáltatunk. Az új eljárással előállított klór-sztiril-ciklopropán­­-karbonsav-származékok részben ismertek. A találmány szerinti eljárással kapott termékeket közbenső vegyületekként alkalmazzuk inszek tieid ható­anyagok előállításához. Ismeretes, hogy klór-sztiril-ciklopropán-karbonsav­­-észter-származékokhoz — például 2,2-dimetil-3-(2--klór-2-fenil-vinil)-ciklopropán-karbonsav-etilészterhez — jutnak, ha benzil-foszfonsav-dietilésztert butil­­-lítiummal reagáltatnak, majd továbbreagáltatnak szén­­-tetrakloriddal és utána 2,2-dimetil-3-formil-ciklopro­­pán-l-karbonsav-etilészterrel [2 738 150 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat]. A fenti ismert eljárásnak azonban számos hátránya van. A reakció —70 °C hőmérsékleten megy végbe, ezért nagymérvű hűtést igényel. A reakcióhoz a drága butil-lítiumot és a butil-lítiummal szemben inert, gon­dosan vízmentesített oldószert kell alkalmazni. A reak­­cióelegy feldolgozása sokáig tart, mert több extrakciót és oldószeres desztillációt, valamint egy kromatográfiás szétválasztási lépést is tartalmaz. A reakció és feldol­gozás végén a termékeket izomerkeverékek alakjában kapjuk, alacsony kitermelési %-kal. Ezért nagyméitékű szakmai érdeklődésre tarthat számot egy olyan módszer, mely a fenti hátrányoktól mentes és a kívánt termékeket jó kitermeléssel és nagy tisztasággal eredményezi. Ismeretes továbbá, hogy ugyancsak klór-sztiril-szár­­mazékokhoz jutnak, ha a-klór-benzil-foszfonsav-észter­­származékokat aldehidekkel reagáltatnak, valamilyen bázis jelenlétében [Chimia, 28. 656—657 (1974); J. Am. Chem. Soc., 87. 2777—2778 (1965)]. E reakcióhoz bázisként — a technika állása szerint — nátrium-hidridet használnak, amely drága és nehezen kezelhető reagens. Ez a szintézis eddig csak kevés ve­­gyületre korlátozódott. Az új eljárás meglepő módon sokkal olcsóbb és egy­szerűbb mint az ismert eljárások, és ugyanakkor a ki­termelés is nagyobb. A találmány szerinti eljárás további előnyei például a következők: szobahőmérsékleten végezhető víztar­talmú reakcióközegekben, a butil-lítium vagy nátrium­­-hidrid helyett relatíve olcsó bázisokat használhatunk, 5 10 15 20 25 30 175701

Next

/
Oldalképek
Tartalom