175678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus vagy nagyrészt szintetikus szálakból készült textíliák, főleg textilhulladékok nedvszívóképességének növelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175678 A Bejelentés napja: 1976. XI. 8. (TE—864) Nemzetközi osztályozás: D 06 M 13/52 Közzététel napja: 1980. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IV. 30. '.V. . - - ' Feltalálók : Buvári Tibor textiltechnikus, Nádas Lajos textilmérnök, Budapest Szabadalmas: TEMAFORG Textilhasznosító Vállalat, Budapest Eljárás szintetikus vagy nagyrészt szintetikus szálakból készült textíliák, főleg textilhulladékok nedvszívóképességének növelésére 1 2 A találmány tárgya eljárás szintetikus vagy nagyrészt szintetikus szálakból készült szövött, kötött vagy hurkolt textíliák, főleg ilyen összetételű textilhulladékok nedv-, és olajfelvevőképessége növelésére. A ruházati célt szolgáló termékekkel — kelmékkel, textilféleségekkel — szemben, főleg a testtel közvetlenül érintkező alsóruházati termékekkel szemben fontos követelmény a jó nedvszívóképesség. A szintetikus úton előállított, vegyiszálakból — poliakrilnitril, poliészter, poliamidszálakból — készült szövött, kötött, vagy hurkolt kelmék, s ilyen ma már a kelmék túlnyomórésze, jelentős hátránya viszont sokféle előnyük mellett az, hogy nedvszívóképességük rendkívül gyenge. Ismeretes az is, hogy az elhasznált ruházati, ágynemű és lakástextília értékes hulladékanyag, amelyet a lakosságtól és intézményektől mindenütt a világon szervezetten felvásárolnak, s belőlük elsősorban válogatás, mosás és vágás után ipari törlőanyagokat készítenek, műszerek, gépek, járművek tisztítására. A tisztítás során port, nedves szennyeződéseket, vizet, olajat kell eltávolítani a tisztítandó objektumok felületéről, belsejéből vagy részeiről. Törlés, tisztítás céljára viszont csak azok a kelmék, illetve hulladékanyagok alkalmasak, amelyek teljes egészükben, vagy anyagúk jelentősen nagyobb részében pamut-, vagy celiulózalapú vagy lenszálanyagból készültek, s kisebb részben gyapjút tartalmaznak. A tisztán vegyiszálakból készült vagy a vegyes, illetve kevert szálakból készült termékek — s ma már világszerte ezek az elterjedtek, s a termelt kelmék túlnyomórészét jelentik — ipari törlőanyagok készítésére nem alkalmasak. A lakosság és az intézmények e felgyülemlő haszontalan anyagot nem tudják felhasználni, sőt attól általában megszabadulni sem könnyű, mivel a fűtés korszerűsödésével, a központi táv-, gáz- és elektromos- 5 fűtés terjedésével csökken az elégetésük lehetősége, ahol pedig még szén-, vagy fatüzelést alkalmaznak, a textíliák gyakori égetése fokozott környezetszennyeződés és ártalmak, továbbá a szintetikus szálak olvadéka a tüzelőberendezésekben és kéményekben ugyancsak 10 nem lebecsülendő károk oka, forrása. Ez fennáll abban az esetben is, ha a vegyiszáltartalmú textilhulladékot szervezetten külön begyűjtik, s központilag semmisítik meg. Ilyen megoldások hiányában viszont a szemétbe kerülő textilhulladék feleslegesen terheli a szállítókapa- 15 citást, s növeli az egyébként is szűkös kapacitású szemétlerakóhelyek hulladékhegyeit. Az említett hátrány kiküszöbölésére, vagy csökkentésére hatékony eljárás eddig nem ismeretes. E hátrányt csak némileg csökkenti, hogy a vegyiszálakat természetes 20 szálakkal (pamut, gyapjú, len) keverik, s az ilyen „vegyes” fonalból készítenek ruházati célokra feldolgozható kelméket. Az említett okok következtében a törlőanyagok iránti igények kielégítése érdekében olyan természetes anyago- 25 kát kell egyre nagyobb mennyiségben felhasználni, amelyekből egyébként sokkal értékesebb szükségleti cikkek — ruházati és lakástextíliák — lennének készíthetők. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, mellyel a 30 vegyiszálakból, vagy túlnyomórészt vegyiszálakból ké-175678
