175649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassan ható, karbamid alapú műtrágya előállítására
MAGYAR SZABADALMI 175649 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÊÊ^L SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: fBjf Bejelentés napja: 1977. XII. 30. (PE—1029) C 05 C 9/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1980. III. 28. TALÁLMÁNYI Megjelent: 1981. III. 31. HIVATAL Feltalálók : Szabadalmas : Baranyi Antal oki. vegyészmérnök, Veszprém, 21% Péti Nitrogénművek, Balogh István oki. vegyészmérnök, Veszprém, 21% Várpalota Szeiler Béla oki. vegyészmérnök, Székesfehérvár, 21% Csizmazia Gyula oki. vegyészmérnök, Várpalota, 13% Schneider János oki. vegyészmérnök. Várpalota, 13% Mészáros Endre gépésztechnikus. Várpalota, 11% Eljárás lassan ható, karbamid alapú műtrágya előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás lassan ható, karbamid alapú műtrágya előállítására. Közelebbről a találmány olyan, karbamidot, paraffint és zsírsavat tartalmazó műtrágya előállítására vonatkozik, amelyből a karbamid formájában jelenlevő nitrogén a műtrágya csökkentett vízoldhatósága következtében a mezőgazdaság számára kedvező módon lassan szabadul fel. Ismeretes, hogy a szakirodalomban lassan ható nitrogénműtrágyáknak azokat a műtrágyákat nevezik, amelyek esetében a nitrogén — a legtöbb esetben karbamid formájában — vízben nehezebben oldható formában található, mint az eredeti állapotban levő nitrogénműtrágyában. A vízoldhatóság mérsékelése a mezőgazdasági felhasználás során azért kívánatos, mert a szokásos műtrágyák nitrogént hordozó vegyületei vízben rendszerint jól oldódnak és még a vegetációs időszak befejeződése előtt lemosódnak a növény gyökérzónája alatti talajrétegbe, majd a talajvízbe. A káros lemosódás következtében a vegetációs idő alatt a nitrogén-műtrágyázást rendszerint két vagy akár több részletben szükséges elvégezni. A szakirodalom szerint a lassan ható, karbamid alapú műtrágyák az alábbi két csoportba sorolhatók : a) karbamid és egy aldehid kondenzációja útján előállított, úgynevezett kondenzációs műtrágyák; és b) bevonatos műtrágyák, amelyek esetében a karbamid például műanyaggal vagy paraffinból és zsírsavból áltó filmmel van bevonva. Az a) csoportba tartozó műtrágyákkal kapcsolatos, összefoglaló jellegfl szakirodalmi publikáció az 1968-ban 2 a Noyes Development Corporation (Park Ridge, New Jersey állam, Amerikai Egyesült Államok) cég gondozásában megjelent, „New Fertilizer Materials” című könyv. Ebben a könyvben ismertetik például karbamid- 5 ból és formaldehidből, karbamidból és krotonaldehidből vagy karbamidból és izobutiraldehidből álló műtrágyák előállítását. Ezen műtrágyák vízoldhatósága a konkrét esetben felhasznált aldehid minőségétől és az előállítás körülményeitől függ. 10 Ismeretes ugyanakkor a 169 493 számú magyar szabadalmi leírásból is karbamidból és formaldehidből álló, műtrágyaként hasznosítható kondenzátum előállítása, továbbá a 151 715 számú magyar szabadalmi leírásból műgyantával erősített műtrágyakészítmény előállítása. 15 Az utóbbi lényege, hogy a növénytápanyagot legalább egy térhálósító komponenst tartalmazó hidrofil műgyantával összekeverik vizes közegben, majd a kapott keveréket térhálósitják. A b) csoportba tartozó műtrágyákkal kapcsolatos, 20 összefoglaló jellegű szakirodalmi publikáció az 1968- ban a fentebb már említett Noyes Development Corporation cég gondozásában megjelent, „Fertilizer Developments and Trends” című könyv, és az említett típusú műtrágyák előállításával kapcsolatos eddigi is- 25 meretek elsősorban e könyv 160—166. oldalain tanulmányozhatók. Paraffin alapú bevonattal ellátott karbamid-műtrágyák előállítására szolgáló eljárást ismertetnek továbbá a 3 192 031, 3 192 032, 3 232 740 és a 3 285 733 számú amerikai egyesült államokbeli szaba- 30 dal mi leírásokban. Ezen eljárások lényege az, hogy 175649
