175628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta 3-metoxi-4-(4'-aminobenzolszulfonamido)- 1,2,5- tiadiazol előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 175628 Bejelentés napja: 1976. II. 18. (MA—2744) Nemzetközi osztályozás : D 01 D 5/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. III. 28. Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók : Druzsbaczky Gábor oki. vegyészmérnök, Nyergesújfalu Geleji Frigyes dr. oki. vegyészmérnök, Budapest Meiszel László dr. oki. vegyészmérnök, Budapest Szabadalmas: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfalu Eljárás és berendezés szintetikus szálak olvadékokból való előállítására 1 A találmány tárgya eljárás szintetikus szálak olvadékokból való előállítására, melynél a szálképzőlapból kilépő olvadék sugarakat szerves vagy szervetlen folyadékkal hűtjük le, továbbá berendezés az eljárás foganatosítására, melynek oívadékelőkészítő- és olvadékada- 5 golókészüléke, szálképzőlapja, hűtőkészüléke, valamint elhúzókészüléke van. A szintetikus szálak előállítására való eljárások továbbfejlesztésének egyik fő célja a teljesítmény, a termelékenység és a gazdaságosság fokozása. A ma már ha- 10 gyományosnak nevezhető olvadékokból való szálképzési eljárások szerint a különféle polimereket, leírásunk szóhasználatával élve az ún. olvadékelőkészítő- és olvadékadagolókészülékekben, célszerűen az ismert extruderekben megolvasztják és precíziós fogaskerék- 15 szivattyúk segítségével szabályozott mennyiségben furatokkal ellátott szálképzőlapon sajtolják keresztül. A kilépő olvadékszálak lehűtését általában a szálakra keresztirányban áramoltatott hűtőlevegővel és több méter mély szálképző aknában végzik, ahol a szálakat egy el- 20 húzókészülék segítségével húzzák le a szálképzőlapról. Az ismert berendezések egyik hátránya az, hogy a magas épület, valamint a feltétlenül szükséges klímádzélás miatt nagy beruházási összegeket igényelnek. A levegővel végzett hűtésnél az egy-egy szálképző- 25 lapon átsajtolt szálak számának hátrányosan határt S2ab az alkalmazható légsebesség, mivel egy-egy szálköteg hőmennyiségének elvezetését a hűtőlevegő hőmérséklete és sebessége szabja meg. További hátrány az, hogy a szálakat az olvadék hőfokáról célszerűen rövid 30 2 idő alatt, tehát rövid távon kellene az adott polimer lágyulási hőmérséklete alá hűteni, hogy az összetapadt szálak számát minimumra csökkenthessük. A kapott nyújtatlan vagy nyers szálakat felcsévélve vagy kannába rakva gyűjtik a szálképző akna alján. Ezeket a szálakat a megfelelő szilárdsági tulajdonságok elérése céljából eredeti hosszúságuk 2—8-szorosára meg kell nyújtani a végső felhasználás céljától függően. Erre a célra ún. vágottszálak gyártása esetén vastag kábelek nyújtására és utánkezelésére alkalmas berendezéseket, ún. filament fonalak esetén pedig több nyújtóhelyes nyújtó, illetve nyújtvacémázó készülékeket alkalmaznak. Az eljárás gazdaságosabbá tételének egyik módja az egyes műveletek összevonása. így születtek a nyújtás és a terjedelmesítés összevonásával a nyújtvaterjedelmesltő, illetve a szálképzés és a nyújtás összevonásával a nyújtvafelcsévélő eljárások és berendezések. A filament fonalaknak az utóbbi módon végzett előállításához igen költséges és nagy karbantartási igényű nyújtvafelcsévélő gépekre van szükség. Ilyen berendezéseken, amilyet például a 293 597 sz. osztrák szabadalom ír le, a fonal sebessége nyújtatlan állapotban max. 1000 m/perc, nyújtott állapotban pedig max. 4000 m/perc értéket ér el. Mivel a szálképzési sebességek a hagyományos kétlépcsős eljárásnál az 1500 m/perc-et is elérhetik, a nyújtatlan szál sebessége eddig feltétlenül fokozható, így a felcsévélési sebesség a nyújtási aránynak megfelelően kb. 6000 m/perc értékig növelhető lehetne. Ezt az értéket 175628
