175603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsaluzással készült betontesteknben, főként alagútzsaluzásos módszerrel készült vasbeton építmények falaiban és födémeiben kialakult lyukak betömésére, fedőeszköz és berendezés az eljárás foganatosításához, valamint sablon zárótestek képzéséhez
MAGYAR SZABADALMI 175603 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JL, SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás IQJ Bejelentés napja: 1975. VII. 4. (HE—689) E 04 G 23/02 F 16 B 13/00 B 28 B 7/10 Közzététel napja: 1978. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Pelle József, műszaki fejlesztési osztályvezető, Heves Megyei Beruházási Vál-Szabó József, üzemmérnök, Varga László, gépészlalat, Eger mérnök, Bóka Sándor, igazgató, Eger Eljárás zsaluzással készült betontestekben, főként alagútzsaluzásos módszerrel készült vasbeton építmények falaiban és födéméiben kialakult lyukak betömésére, fedőeszköz és berendezés az eljárás foganatosításához, valamint sablon zárótestek készítéséhez 1 A találmány betontestekben, főként alagútzsaluzásos módszerrel készült vasbeton' építmények falaiban és födéméiben kialakult lyukak, főként a zsaluzási munkák folyományaként jelentkező technológiai lyukak betömésére szolgáló eljárás- 5 ra vonatkozik. A találmány tárgyát képezi az eljáráshoz használt fedőeszköz, az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, valamint az eljárás egy foganatosítási módjánál alkalmazott zárótestek készítésére szolgáló sablon is. 10 A monolitikus betontechnológiával kapcsolatos zsaluzási munkák során a betonfalakban, — födémekben és más szerkezetrészekben kötőcsavarok, távtartó hüvelyek és hasonlók helyén elkerülhetetlenül ún. technológiai lyukak keletkez- 15 nek, amelyek betömését, ill. kitöltését a zsaluzat eltávolítása után kell végrehajtani. Jelenleg az ilyen, technológiai lyukak betömését kézzel végzik oly módon, hogy valamilyen utószilárduló anyagot, pl. cement- vagy gipszha- -20 barcsot kennek fel a felületre a lyuk tartományában, azt igyekeznek a lyukba nyomni, betömködni, és a lyuk környezetében a felhordott anyagot elsimítják. Ennek a módszernek mind a gazdaságossági, 25 mind technológiai szempontból súlyos hátrányai vannak. Gazdaságossági szempontból a megoldás azért hátrányos, mert rendkívül nagy az élőmunka-igénye, technológiai szempontból pedig azért, mert a tömítések utólag kilazulnak, kihullanak, 30 2 a falfestés a lyukak felett elszíneződik. Különösen rossz eredményt szolgáltat az ismert módszer hőszigetelt bütüfalak esetében, ahol a hőszigetelő réteget egy külső betonanyagú kéregfal védi. Egyrészt ugyanis a kilazult tömítési helyeken csapóeső elleni védelem nincs biztosítva, így a beszivárgó víz a hőszigetelő anyagot átnedvesíti, másrészt a hőszigetelő rétegen is áttömködött cement- vagy műanyaghabarcs hőhidat létesít a kéregfal és a szerkezeti fal között. Az így kialakult hőhidak keresztmetszete a hőszigetelő rétegben a beépítés során képzett és a szükségesnél nagyobb durva nyílás miatt a lyuk keresztmetszeténél lényegesen nagyobb. A födémekben levő technológiai lyukak tömítésénél külön problémát jelent, hogy alsó alátámasztáson elhelyezkedő zsaluzólapot kell a lyuk alatt a födém alsó felületéhez szorítani, ami további élőmunka- és költségnövekedéssel jár. Megkísérelték az átmenő technológiai lyukak betömését előregyártott henger alakú gipszdugóknak a lyukakba ragasztásával is. A ragasztáshoz epoxigyantát használtak. A gipszdugókat műanyagcsövekben öntötték ki. E megoldás hátrányai a következők : az előregyártás nehézkessége, idő- és élőmunkaigénye; a falazat és dugó anyagának különbözősége; az a tény, hogy a ragasztás a műveletet végző dolgozó ügyességétől függ, tehát megfelelő minősége nem garantálható; végül a homlokzati lyukaknál a csapóeső át175603 1
