175546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés PSK modulációt vagy QAM-t alkalmazó adatátviteli rendszereknél az időzítőjel fázisának beállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 175546 Bejelentés napja: 1977. VII. 15. (TA—1453) Közzététel napja: 1980. II. 28. Nemzetközi osztályozás: H 04 L 20/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI \ HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Szebeni János villamosmérnök, 70% Távközlési Kutató Intézet, Budapest Bács Ernő villamosmérnök, 30%, Budapest Eljárás és kapcsolási elrendezés PSK modulációt vagy QAM-t alkalmazó adatátviteli rendszereknél az időzítőjel fázisának beállítására 1 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés PSK (fázisbillentyűzött) és QAM (quadrature amplitúdó) modulációt alkalmazó adatátviteli rendszerek időzítőjelének visszaállítására, illetve fázisának pontos beállítására. Az eljárás különösen előnyösen alkalmazható nagy integráltságú — LSI vagy MSI — áramköröket alkalmazó digitális adatátviteli demodulátoroknál, mivel az időzítő jel fázisának beállítása demoduláció nélkül, közvetlenül a mintavételezett vivőfrekvenciás jelből történhet. Ismeretes, hogy az időzítőjelek fázisának beállítása alapvetően kétféle módon történik: a demoduláció eredményeként az alapsávban jelentkező adatjelekből vagy közvetlenül a vonali jelből. Ismeretes, hogy az alapsávba transzponált adatjelekből az időzítő jel fázisának beállítása úgy történik, hogy a referenciaszintek között félértékre beállított komparátorok kimeneti jelei vannak összehasonlítva az időzítő jel pillanatnyi fázisával. Az időzítő jel fázisának korrekciója ezen összehasonlítás eredményeként, történik meg. Másik módszernél a mintavételi pontokban az adatjelek differenciálhányadosát, ill. annak előjelét használják fel fáziskorrekcióhoz. Mindkét rendszer csak alapsávi adatjeleknél, vagy alapsávba transzponált adatjeleknél demoduláció után használható. Ismeretes, hogy a vonali jelből úgy lehet előállítani az időzítő jelek fázisát, hogy valamilyen nemlineáris művelettel létrehozzuk azt a spek trumk omponenst, mely jellemző a moduláció ütemére, majd ezt a spektrum-2 komponenst nagy szelektivitású lyukszűrővel kiválasztva és fázisát összehasonlítva az időzítő jel fázisával, kapjuk a szabályozáshoz szükséges információt. Előnye ennek a rendszernek, hogy mind alapsávi jelekkel, mind 5 vivőfrekvenciás jelekkel képes együttdolgozni. Komoly hátránya egyrészt, hogy a visszanyert hasznos spektrumkomponens amplitúdója és jel/zaj viszonya függ az ún. sávszélességtöbblettől, így közel Nyqvist frekvenciára korlátozott frekvenciasávú rendszernél ez a 10 módszer nem túl hatékony. Másrészt a demoduláció és az időzítő jel fázisának beállítása egymástól független folyamat, ezért a mintavételi időpont az átviteli csatorna torzításai, valamint a hőmérsékletváltozás és egyéb paraméterek következtében jelentősen eltérhet az 15 optimálistól. Ismeretes, hogy PSK vagy QAM jelekből az időzitőjel fázisa úgy is beállítható, hogy a modulált jel pillanatnyi fázisát az nT mintavételi időpontokban megmérjük — ahol T a bitidő — detektáljuk, hogy két egymást kö- 20 vető mintavétel között a vonali jel fázisa hányszor ± Ay> értékkel változott meg és annyiszor szabályozzuk megfelelő irányba az időzítő jel fázisát. Aip értékét a moduláció következtében létrejövő legkisebb fázisváltozásnál nem nagyobbra kell választani. Ez a módszer 25 , digitális fázis-demodulátorok esetében használható. A módszer hátránya, hogy egyrészt az időzitőjel kvázistabil állapotához átlagban azonos nagyságú moduláció következtében létrejövő pozitív és negatív fázisváltozásra van szükség a vonali jelben, másrészt a fázis. 30 változások nagyságától függ a két mintavétel közötti 175546
