175453. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás a racém 2-oxo-3-etil-hexahidro-9,10-dimetoxi-11bh-benzo [a] kinolizinből optikailag aktív balra forgató izomer előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175453 Bejelentés napja: 1977. II. 21. (Cl—1718) Nemzetközi osztályozás: C 07 D 455/06, C 07 B 19/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. II. 28. Megjelent: 1981.1. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Szántay Csaba vegyészmérnök, egyetemi tanár 40%, Bekéné dr. Bárczai Marietta Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek vegyész 20%, Jelinek István vegyészmérnök 40%, Budapest Gyára Rt., Budapest Uj eljárás a racém 2-oxo-3-etil-hexahidro-9,10-dimetoxi-l lbH-benzo[a]kinolizinbőI optikailag aktív, balra forgató izomer előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás optikailag aktív, balra forgató 2-oxo-3-etil-hexahidro-llbH-benzo[a]­­kinolizin előállítására racém 2-oxo-3-etil-hexahidro­­-1 lbH-benzo[a]kinolizinből. Ezen vegyületek szerke­zetét közösen az I képlet szemlélteti, ezért a 5 továbbiakban racém-, illetve (—)- és (+)-I képletű vegyületekként említjük őket. Az I képletű vegyület az emetin szintetikus előállításánál használatos kulcs-intermedier. Az eset- 10 ben, ha az emetint a racém I képletű vegyületből szintetizálják, akkor vagy a kapott racém emetint, vagy valamelyik racém közbülső terméket kell re­­zolválni az optikailag aktív végtermék előállítása céljából. Minthogy a fenti esetekben a nem kívá- 15" natos optikai izomer nem racemizálható, a rezol­­válás során a feldolgozott anyag fele elvész. Ha a rezolválást már a racém I képletű vegyületen hajt­juk végre, akkor egyrészt a reakció intermedierei és így maga a végtermék a kívánt optikailag aktív 20 emetint szolgáltatja, másrészt a feldolgozás céljára alkalmatlan nem kívánt optikai izomer könnyen, savas melegítéssel, vagy egyéb ismert módon race­mizálható. A rezolválás megismétlésével további fel­használható izomer-mennyiséget kaphatunk, sőt a 25 racém I képletű vegyületből másodrendű aszim­metrikus transzformáció segítségével a (—)-I képletű vegyület 50% feletti termeléssel nyerhető. Ily mó­don gyakorlatilag a. teljes racém keveréket a kívá­natos optikai izomerré alakíthatjuk. 30 2 A racém I képletű vegyület rezolválására eddig két módszer vált ismeretessé. Az egyik eljárás szerint [J. Chem. Soc., (1963) 1461.] a poláros fény síkját balra forgató, (-)-kámfor-lO-szulfonsa­­vat használják rezolválószerként. Az eljárás nagy hátránya, hogy a (-)-kámfor-lO-szulfonsav nehezen hozzáférhető, igen drága anyag, előállítása igen körülményes és nehézkes, mivel a természetes kám­forból csak a (+)-kámfor-10-szulfonsavat lehet elő­állítani. A (—)-kámfor-10-szulfonsavat szintetikus racém kámforból készített racém kámfor-10-szul­­fonsavnak az igen drága és rendkívül mérgező brucinos rezolválásával lehet előállítani igen rossz kitermeléssel [J. Soc. Chem. Ind., 44, 496. (1925), Zentralblatt 1926, I. 914.]. Problémát jelent a racém I képletű vegyületnek (-)-kámfor-lÓ-szulfon­­sawal végzett rezolválásánál az is, hogy a rezolváló­­szer regenerálása körülményes, iparilag nehezen megoldható feladat. A másik eljárás (169 500 számú magyar sza­badalmi leírás) értelmében a rezolválandó I képletű racém ketont először oximmá alakítják, az oximot dibenzoil-D-borkősawal rezolválják, majd a rezol­­vált oximot formaldehiddel kezelve nyerik a kívánt (—H képletű vegyületet. Az eljárás hátránya, hogy több reakciólépésből áll, és ezért viszonylag gyen­gébb az összkitermelés. Célul tűztük ki egy olyan eljárás kidolgozását, amely a fenti ismert eljárások hiányosságait kikü­szöbölve, könnyen hozzáférhető, olcsó rezolválószer 175453

Next

/
Oldalképek
Tartalom