175403. lajstromszámú szabadalom • Aszeptikus karimás kötés

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. I, 16. (00-187) 175403 Nemzetközi osztályozás: F 16 L 23/00, 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. I. 28. Megjelent: 1981. I. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Sződy Péter oki. gépészmérnök, Szentmártonkáta, Tringer László oki. öntödei Vállalat, Budapest gépészmérnök, Budapest Aszeptikus karimás kötés 1 A találmány tárgya aszeptikus karimás kötés, főként gyógyszer- és élelmiszeripari készülékekhez, melynek két karimája közé tömítőgyűrű van be­fogva, ahol a vezetett karima palástja a vezető karimán kiképzett vállgyűrű belső palástján, a tömi- 5 tőgyűrű pedig legalább az egyik karimán kiképzett horonyban van koaxiálisán és egyállásban megve­zetve. A vegyipari eljárásokat különböző edényekből, szerkezetekből, armatúrákból és csővezetékekből 10 összeállított rendszerekben a továbbiakban készü­lékekben folytatják le. Az edények saját bontható elemei pl. edényfedelei, bűvó- ill. tisztítónyílásai, csatlakozásai stb., továbbá a készülékek csőelemei­nek bontható csatlakozásai különféle kivitelű kari- 15 más kötésekkel vannak összekötve. Az ismert kari­más kötéseknél két karima között egy tömítőgyűrű van befogva, ahol a karimák anyaga, kiképzése, összefogása, továbbá a tömítőgyűrű anyaga, kikép­zése igen változatos lehet. 20 Az ismert kiképzésű karimás kötéseket alkalmaz­zák a vegyipar két különösen fontos területén a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban is. E két ágazatban azonban a készülékek teljes belső teré­nek, a továbbiakban készüléktereknek a tökéletes 25 higiéniája ill. mikrobiológiai sterilitása a pontos technológiák betartásának szükséges és elenged­hetetlen feltétele. Ezért ilyen technológiai folyama­tok előtt a készülékteret mosó és/vagy sterilező közeggel öblítik át. 30 2 Az ismert karimás kötések hátrányos tulajdon­ságai a mikrobiológiai sterilitás biztosítása szem­pontjából két vonatkozásban mutathatók ki. Egy­részt az összes ismert karimás kötésnél a tömítő­gyűrűnek a készülékterrél érintkező felülete és a készüléktér geometriai határoló felülete között egy gyűrűszerű tér, az űn. holttér van konstrukciós meggondolások miatt kialakítva. Itt jegyezzük meg, hogy leírásunkban a tömítőgyűrűnek a készü­léktérrel érintkező felülete alatt a tömítőgyűrű két oldala, az adott karimára felfekvő ún. tömítőfelü­­letei közötti belső, a technológiai folyamat reagáló közegeivel érintkező felületét, mig a készüléktér geometriai határoló felülete alatt pl. egy csővezeték teljes hossza mentén felfektetett képzelt henger­­palástot értjük. Az említett holttér tehát a két karima homlok­lapja, a tömítőgyűrűnek a készüléktérrel érintkező felülete és a készüléktér geometriai határoló felü­lete által határolt gyűrűszerű tér. A holttérben lerakodott anyagokat viszont a mosószeres öblí­téssel nem lehet eltávolítani, a sterilező közeges öb­lítéssel pedig nem lehet sterilezni, sőt a holt­térből magát a szennyezett mosószert ill. sterilező közeget sem lehet eltávolítani. így a holtterekben maradó anyagok a technológiai folyamat során fertőzési gócként viselkednek, igen jelentékeny ká­rokat okozva. Az ismert karimás kötések másik hátrányos tu­lajdonsága az, hogy a tömítőgyűrűk mikrobioló-175403

Next

/
Oldalképek
Tartalom