175399. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés szemcsés anyagok folyadékkal történő folyamatos ellenáramú érintkeztetéséhez, főleg folyamatos ellenáramú ioncseréhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1977. II. 04. (ME-2043) 175399 Nemzetközi osztályozás: B 01 J 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XII. 28. Megjelent: 1981.1. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Egry Róbert oki. vegyészmérnök, oki. kibernetika szakmérnök, Farkas István oki. Mecseki Ércbányászati Vállalat, vegyésztechnikus, Fers Antal oki. gépészmérnök, Heinrich Lajos oki. vegyigépész **ecs technikus, Halász Aladár oki. villamosmérnök, Pécs Uzemeljárás és berendezés szemcsés anyagok folyadékkal történd folyamatos ellenáramú érintkeztetéséhez, főleg folyamatos ellenáramú ioncseréhez 1 A találmány üzemeljárás és berendezés szemcsés anyagok folyadékkal történő folyamatos ellenáramú érintkeztetéséhez, főleg folyamatos ellenáramú ion­cseréhez, amely alkalmas a vegyiparban és ezzel rokon iparokban a folyamatok automatizálására, 5 hatékonyságának fokozására, más folyamatokkal történő sorbakapcsolására. Az üzemeljárás lényege, hogy a folyadékfázist légtelenítjük és nyomásingadozásait csillapítjuk, a szemcsés töltetet pedig legalább a kimerítési és 10 regenerálási folyamatokon keresztül, a folyadék áramlási irányával szemben, zárt körfolyamatban cirkuláltatjuk. A találmány szerint berendezés töl­tet befogadó oszlopból, folyadékelosztó szervből, folyadékleválasztóból, töltetadagolóból és keverék- 15 szállító szervből áll. A korszerű iparban az egyre jobban elterjedő folyamatos technológiák fontos előfeltétele, hogy valamennyi részfolyamat, így például az ioncserélés vagy víziágyítás is folyamatos üzemben történjen, 20 rugalmasan illeszthető legyen az igényekhez és ne kívánjon állandó kezelést, felügyeletet. A szemcsés anyagok folyadékkal történő érint­­keztetésének legelterjedtebb esete az ioncserélő 25 technológia, ezért a technikai színvonal jelenlegi szintjét az ioncserélésnél mutatjuk be. Többféle eljárást és berendezést is alkalmaztak. Legismertebb eljárás és berendezés a szakaszos mű­ködésű, egyenáramú, nyugvóágyas ioncserélés, ahol 30 2 általában a szilárd fázisú ioncserélő anyag az osz­lopban áll, a folyadékfázis pedig azon át áramlik, az áttörési kapacitás eléréséig. Ilyenkor a folyama­tot meg kell szakítani, más oszlopra kell átállni, a töltetet pedig más folyadékkal szakaszosan öblíteni, mosni kell. A nyugvóágyas ioncserélők széles kör­ben ismertek és a legtöbb esetben az iparban ezt használják. Ezen berendezések hátrányai: — Az ioncserélő anyag és a vegyszer fajlagos felhasználása magas, az elméletileg szükséges men'y­­nyiség háromszorosát is igényli.- Az öblítéshez és mosáshoz gazdaságtalanul sok öblítő és mosószer szükséges, amely a felhasz­nálás után legtöbbször elveszik.- Bizonyos teljesítmény eléréséhez viszonylag nagy terjedelmű berendezések szükségesek, ami nö­veli a beruházás költségeit. — A már megépített berendezések a változó szükségleteknek megfelelően rugalmas teljesítmény változtatásokra nem alkalmasak. — Kezelőszemélyzetet és állandó felügyeletet igényelnek, automatizálásuk bonyolult és drága kapcsolásokkal oldható csak meg. — Folyamatos technológiai sorba nehezen épít­hetők be.- Az ioncsere hatásfoka az idő függvényében csökken.- Egy fokozatnál nagyobb koncentráció válto­zás nem érhető el. 175399

Next

/
Oldalképek
Tartalom