175319. lajstromszámú szabadalom • Betétszerkezet gáz vagy gőz és folyadék között közvetlen érintkezés révén hő és/vagy anyagátadást biztosító berendezésekhez, elsősorban hűtőtornyokhoz
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175319 # Bejelentés napja: 1977.1. 27. (VI-1111) Közzététel napja: 1979. XII. 28. Nemzetközi osztályozás : F 28 C 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók: Fodor László okL gépészmérnök, 60%, Bak László old. gépészmérnök, 40%, Budapest Szabadalmas: Villamosenergiaipari Kutató Intézet, 60%, és „Klíma” Autó- Iparihűtő Üzemanyagberendezéseket Javító és Gyártó Ipari Szövetkezet Budapest, 40%, Betétszerkezet gáz vagy gőz és folyadék között közvetlen érintkezés révén hő- és/vagy anyagátadást biztosító berendezésekhez, elsősorban hűtőtornyokhoz 1 A találmány tárgya olyan betétszerkezet, amelyet gáz vagy gőz és folyadék között közvetlen érintkezés révén hő- és/vagy anyagátadást biztosító berendezésekben lehet alkalmazni. A találmány szerinti betétszerkezetet elsősorban hűtőtornyokhoz lehet ajánlani, 5 ahol a folyadék visszahűtése általában a folyadékkal szemben áramló gázzal történik. A hűtőtornyok túlnyomó többségében a folyadék víz és a gáz levegő. A vázolt körülmények miatt a leírásban mind a technikai szint, mind a találmány ismertetése a nedves hűtő- 10 tornyok kapcsán történik, s ezek közül is az ellenáramú hűtőtornyokat tartjuk elsősorban szem előtt. A találmány szerinti betétszerkezet azonban nemcsak a hűtőtornyokkal és nem is csak a jelzett rendszerű hűtőtornyokkal kapcsolatban hasznosítható, hanem 15 pl. a vegyipar számos területén alkalmazott anyagátadó, illetve hőátadó berendezésekben is. Ilyen berendezések például a különféle gáztisztítók, rektifikátorok stb. A találmány szempontjából betétszerkezet alatt a 20 hő- és/vagy anyagátadás szempontjából szerepet játszó olyan szerkezetet értünk, amelynek folyadékelosztója, folyadékközvetítő szerkezete és rácsozata van. Hűtőtornyoknál a betétszerkezetet alkotó, felsorolt részletek általában egymás alatt helyezkednek el, akként, 25 hogy legfelül a folyadékelosztó van, ez alatt helyezkedik el a folyadékközvetítő szerkezet és legalul van a racsozat. A folyadékelosztó általában csőrendszer, amely a hűtőtorony adott magasságban levő teljes keresztmetszetében a kívánt helyekre juttatja a folya- 30 175319 2 dékot. A folyadékközvetítő szerkezet a folyadékot a gázáramba juttató szórószerkezet, csepegtető szerkezet, vagy csurgató szerkezet szokott lenni, az ismert megoldásoknál. A rácsozat rúdszerű elemekből, az úgynevezett rácsrudakból van kialakítva, amely rácsrudak hűtőtornyok esetében fagerendák. A hűtőtornyok — és általában a hő- és/vagy anyagátadást biztosító olyan berendezések, amelyeknél gáz vagy gőz és folyadék között közvetlen érintkezés áll fenn — az egyes közegek áramlási irányainak szempontjából ellenáramúak, keresztáramúak esetleg egyenáramúak lehetnek. Tekintettel arra, hogy a találmány szerinti betétszerkezet különösen hűtőtornyok esetében alkalmazható előnyösen és mivel a hűtőtornyok legtöbbje ellenáramú, ezért tartjuk elsősorban szem előtt az ismertetésünkben az ellenáramú hűtőtornyokat. Ez azonban - mint már kifejezésre juttattuk — nem zárja ki azt, hogy a találmány csak az ilyen rendszerű hűtőtornyok, illetve hogy egyáltalán a hűtőtornyok területére korlátozódik. Ismeretes, hogy a hűtőtornyokban a vizet — annak lehűtése érdekében — a betétszerkezet nagy felületén kell elosztani és e nedvesített felületek mentén áramló levegő érintkezik a vízréteg szabad felszínével. A víz lehűlése annak tulajdonítható, hogy annak egy része elpárolog és a párolgáshoz szükséges hőt túlnyomórészt a visszamaradó folyadék hőtartalma fedezi. A folyadékközvetítő szerkezetek feladata biztosítani, hogy a rácsozat felső szintjén egyenletesen jusson víz a rácsrudakra. A víznek a rácsozaton történő
