175309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorgyári szennyvizek tisztításátra

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175309 JÊÉÊÈk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. VI. 14. (TE—783) C 02 B 1/82 Olaszország elsőbbsége: 1973. VI. 15. (25392 A/73) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XII. 28. Megjelent: 1981.1.31.­Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Pascarella Giorgio vegyész, Pesaro, Olaszország Tecneco S.p.A., Fano (Pesaro), Salvenini Francesco vegyész, Fano, Olaszország Olaszország Eljárás cukorgyári szennyvizek tisztítására 1 A találmány a cukoriparban a cukorszirupok kezelésére használt gyanták regenerálásánál kelet­kező, ionizálható és nem-ionizálható szerves és szervetlen termékeket tartalmazó szennyvizek tisz­títására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az eljárás 5 különösen előnyös akkor, ha a szennyezők kinye­rése vagy visszakeringtetése gazdaságossági szempon­tokból fontos tényezőt képvisel. A találmány kiter­jed továbbá az említett vizek kezelésére alkalmas eljárásra is. 10 Lehetőség nyílik arra, hogy az eljárás segít­ségével gazdaságosan és jó hozammal kinyerjük és visszakeringtessük a savakat és a bázisokat, továbbá egészen tiszta vizet és nagy tápértékű szerves ter­mékeket vonhassunk ki. 15 A találmány szerinti eljárás közelebbről olyan tisztítási folyamatra vonatkozik, amely lényegében elektrolízis alkalmazásán alapszik. Az elektrolízist olyan cellák segítségével végezzük, amelyek ion­­-szelektív membránokkal rendelkeznek és bármi- 20 lyen, szerves és szervetlen, ionizálható és nem-ioni­zálható szennyezők eltávolítására alkalmasak. Csu­pán abban az esetben nem használhatók ezek, ha a kolloid anyagok reakcióba lépnek az ion-szelektív membránokkal. 25 Ismeretes, hogy a gyantáknak a cukoriparban való használata lehetővé teszi nagy tisztaságú ter­mékek előállítását, ennek következtében növekszik az ilyen termékek versenyképessége, továbbá a me­­lasz formában való cukorveszteség a lehető leg- 30 2 kisebbre csökken, míg ioncserélő gyanták haszná­lata nélkül hasonló minőségű cukrok előállítása nagy - melasz formában való - cukorveszteséggel jár. A használt gyantákat anionos és kationos (erős és gyenge) gyantákként különböztethetjük meg asze­rint, hogy különböző „ionerősségű” anionokat vagy kationokat „kötnek meg”. A cukoriparban ilyen gyanták általában a követ­kező célokra használhatók: 1 az üzemi vizek mésztelenítése kationos gyan­ták segítségével, amelyeket azután nátriumkloriddal regenerálnak, 2 ásványi anyagok eltávolítása hígított cukor­­szirupokból és azok gyenge színtelenítése kationos gyantákkal, ezek regenerálása általában ammónium­­lúdroxiddal vagy nátriumhidroxiddal történik, 3 ásványi anyagok eltávolítása hígított cukor­szirupokból és azok gyenge színtelenítése anionos gyantákkal, ezek regenerálása sósavval vagy még gyakrabban kénsavval történik, 4 szirupok teljes színtelenítése olyan nagypó­­rusú gyanták segítségével, amelyek meg tudják köt­ni a cukorgyári vizekben levő nem-ionizálható és e vizeknek többé-kevésbé élénk színt adó anyagokat, ezek regenerálása nátriumkloriddal'történik. A gyanták regeneráló kezeléséből származó vizek só- vagy sav-, illetve bázistartalma meglehetősen 175309

Next

/
Oldalképek
Tartalom