175232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nemfémes, villamosan mésodlagoszan vezető anyagokon, elsősorban betonon kialakított fedőrétegek vizsgálatára
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175232 Bejelentés napja: 1977. IV. 1. (FO—764) Módosítási elsőbbsége: 1977. VI.27. Nemzetközi osztályozás: G 01 B 7/06 G 01 N 33/42 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. XII.28. HIVATAL Megjelent: 1982. IH.5. 'v ;; J ... , ^ 4 ^ t Feltalálóik): Jantai Ádám, villamosmérnök, Budapest Szabadalmas: Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest Eljárás és készülék nemfémes, villamosán másodlagosan vezető anyagokon, elsősorban betonon kialakított fedőrétegek vizsgálatára 1 2 A találmány eljárás és készülék nemfémes villamosán másodlagosan vezető anyagokon, elsősorban betonon kialakított fedőrétegek vizsgálatára, pl. szigetelő burkolatok folytonosságának ellenőrzésére, amelyet ionvezetésen alapuló nagyfeszültségű és kis áramerősségű 5 átütésvizsgálattal hajtunk végre. A viszgáló áramkör áramforráshoz csatlakozik és nagyfeszültségű generátort tartalmaz, továbbá fémből készült vagy vagy fémházú elektródákkal, valamint az áramfolyam meglétét, illetve hiányát mutató jelzőszervvel és az áram- 10 köri paraméterek beállítására alkalmas szervekkel, pl. feszültségosztóval rendelkezik. A mérés végrehajtása közben az elektródákat és általuk mind a nemfémes alapanyagot, mind pedig a vizsgálandó fedőréteget, pl. szigetelő burkolatot az áramkörbe beiktatjuk, az 15 elektródák közül pedig az egyiket fix elektródaként a nemfémes anyagra helyezzük, míg a másikat a vizsgálandó fedőrréteget, pl. szigetelő burkolatot az áramkörbe beiktatjuk, az elektródák közül pedig az egyiket fix elektródaként a nemfémes anyagra helyezzük, 20 míg a másikat a vizsgálandó fedőréteg pl. szigetelő burkolat mentén mozgatjuk. A gyakorlatban alkalmazott szigetelő anyagok vastagságának és folytonosságának ellenőrzésére és későbbi felülvizsgálatára fémfelületeken a nagyfeszültségű szigetelésvizsgálati módszert használják. A nemfémes vezetőkre fölhordott szigetelő anyagok, burkolatok vizsgálatára jelenleg nincs általánosan alkalmazható megoldás. A fémfelületekre fölhordott szigetelések a gyakor-JU latban többnyire bitumen és műanyagok, villamos szilárdságuk pedig több 10 kV nagyságrendű 1 mm vastagságra vonatkoztatva. A levegő villamos szilárdsága ennél jelentősen — nagyságrenddel — kisebb. Még csekély páratartalmú levegő esetén is mindössze néhány kV nagyságú. Vezető felületre helyezett szigetelőanyagok hibahelyeinek — átszakadás, lyuk — kimutatására módot nyújt a szigetelőanyagok és a levegő egymástól nagyságrendben eltérő villamos szilárdsága. A hibahelyeken ugyanis csak a légréteg képez villamos szigetelést, s így kellően nagy vizsgáló-feszültséget alkalmazva a légrétegen már átütés jön létre, míg a hibátlan szigetelőrétegen átütés még nem jelentkezik. Ez a vizsgálati módszer módot nyújt a fölhordott szigetelőanyag helyi elvékonyodásáaak kimutatására, tehát a fölhordott rétegvastagság egyenletességének ellenőrzésére is. Ha ugyanis a vizsgálati feszültség nagysága megközelíti a teljes rétegvastagság „átütési szilárdságát”, a vékonyabb részeken már létrejön az átütés. A fémfelületekre fölhordott bevonatok viszgálatakor egyik elektródaként magát a fémszerkezetet használják. A szigetelőréteg másik — külső — oldalán vizsgáló elektródaként általában fémfésű szolgál. A fémfésűt a felületen végigvezetve, a hibahelyek a keletkező átütések segítségével kimutathatók. Az építőiparban korunk egyik legjelentősebb anyaga a beton, ill. vasbeton. A betonra fölhofdott szigetelőanyagok, burkolatok szerepe igen jelentős, mivel a beton korrózió elleni védelmét kell megoldani. Így igen gyakran, pl. tárolómedencék eset&en, 175232
