175219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzil-észterek előállítására vízzel katalizált heterogén fázisú nukleofil szubsztituciós reakció útján
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175219 Bejelentés napja: 1977. X.20. (Cl—1779) Elsőbbsége: Nemzetközi osztályozás: C 07 C 120/04 C 07 C 67/00 Közzététel napja: 1979. XII.28. Megjelent: 1982. XI. 15. Feltalálóik) : dr. Tőke László, vegyészmérnök, 27%, dr. Szabó Gábor, Tamás, vegyészmérnök, 27%, dr. Szabó Gábor, oki. vegyészmérnök, 20%, Budapest, Nagy Lajos, oki. vegyészmérnök, 20%, Szentendre, dr. Rusznák István, vegyészmérnök, 6%, Budapest Szabadalmas Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás-benzil-észterek előállítására vízzel katalizált heterogén fázisú szubsztituciós reakció útján 1 A találmány tárgya eljárás vízzel katalizált heterogén fázisú nukíeofil szubsztitúciós reakciók lejátszatására, közelebbről új eljárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására az (I) általános képletben cianocsoportot vagy egy 1-4 szénatomos alkanoil-oxicsoportot, egy 1-4 szénatomos alkilcsoportot és 0< n <2 egész szám — vízzel katalizált heterogén fázisú nukíeofil szubsztitúcióval, vízzel nem elegyedő szerves oldószer jelenlétében. ismeretes hogy az alifás szénhidrogén láncon levő halogénatom nukíeofil szubsztitúciós reakcióban például cianocsoportra cserélhető le [Bruckner Gy.: Szerves Kémia, I—1.604. (1961), Tankönyvkiadó]. A reakció iparilag hasznosítható sebességgel, jó hozammal való végbemeneteléhez az szükséges, hogy a reakciópartnerek — a halogénezett szénhidrogén és a nukíeofil reagens, azaz például a cianidíon — azonos fázisban legyenek. Ezeknél a reakcióknál a fő nehézséget éppen ennek a feltételnek biztosítása okozza. A halogénezett szénhidrogének legtöbb esetben folyadékok, illetve aprotikus szerves oldószerekkel könnyen oldatba vihetők, azonban az így nyert folyadékokban a felhasználni kívánt nukíeofil reagensek — azaz a megfelelő alkálifém-sók, például a kálium-cianid — 30 nem oldódnak, és így a reakció csak szerves fázis határfelületén tud lejátszódni. 2 A határfelület növelésére két eljárás valamelyikét alkalmazták. Az egyik eljárásnál a nukíeofil reagenst finoman porítva használták, a másik szerint vizes oldatban alkalmazták és a nagy határfelületet felületak- 5 tív anyagok adagolásával és intenzív keveréssel biztosították. Jelentős előrehaladást jelentett ezen a téren az a felismerés, miszerint a nukíeofil reagensként viselkedő anionok könnyen szerves fázisba vihetők az úgyneve^ 0 zett fázistranszfer katalizátorok segítségével. Az első ilyen fázistranszfer katalizátorok a koronaéterek voltak [ J.A.C.S., 82, 7017.(1967)]. Ezekkel jó eredményeket lehetett elérni, de ipari alkalmazásukra nehéz hozzáférhetőségük és magas áruk miatt nem kerülhetett sor. Később a jelenséget vízmentes közegben más típusú vegyületeknél (így poliétereknél, triciklusos poliétereknél, foszforsav-amidoknál és egyes poliamino-vegyületeknél) is kimutatták [Synth., J975. 805.].í. Alkil-nitrilek előállításánál felismerték, hogy 20 bizonyos primer, szekunder és tercider aminok is kifejtenek ilyen fázistranszfer katalitikus hatást alkilbromidok és vizes alkálifém-cianidok együttes forralása esetén [Synth. Comm., 6.(3), 193-197.(1976)]. Megállapították, hogy a rövidszénláncú aminok na- 25 gyón kis mértékben katalizálják az ilyen típusú reakciókat, mert vízben rendkívül jól oldódnak. Hasonló jelenséget észleltek kvaterner ammóniumsóknál is [R.C.Acad.Sci.Ser.C 232 1424.]. Fázistranszfer katalizátorok felhasználásával végzett benzilcianid szintézisre vonatkozik az 1 200 970, sz. nagy Britannia szabadalmi leírás. Itt primer, szekunder, tercier 175219
