175110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás di-n-propil-acetonitril előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175IIO A bejelentés napja: 1977. V. 10. (LA—914) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 121/16 Elsőbbsége : Franciaország: 1977. III. 15. (77.07587) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL A közzététel napja: 1979. XI. 28. Megjelent: 1981. II. 28. Feltalálók : Chignac Michel vegyész, Sisteron, Grain Claude vegyész, Volonne, Pigerol Charles vegyész, Saint-Ouen, Franciaország Szabadalmas : LABAZ cég, Párizs, Franciaország Eljárás di-n-propil-acetonitril előállítására 1 2 A találmány tárgya új eljárás az I képletű di-n-propil-acetonitril előállítására. A di-n-propil-acetonitril ismert vegyület, és az is ismert róla, hogy felhasználható gyógyhatású vegyületek előállításában. Így például kiindulási 5 anyagként használható a di-n-propil-acetamid előállítására, amely vegyület a 2442M számú francia gyógyszerszabadalmi leírás tanúsága szerint rendkívül értékes neuropszichotróp hatású. A di-n-propil-acetonitrilből kiindulva a di-n- 10 -propil-acetamid igen könnyen előállítható kiváló, azaz 83% körüli hozammal akkor, ha a di-n-propil-acetonitrilt például 75—80%-os vizes kénsavoldattal 80 °C és 130 °C közötti hőmérsékleten hidrolizáljuk. 15 A di-n-propil-acetonitril előállítására eddig ismert módszerek általában bonyolultak és a gyártó személyzetet veszélyeztető reaktánsok alkalmazását teszik szükségessé. Így például ha a di-n-propil-acetonitril előállítására di-n-propil-ke- 20 tonból indulnak ki, akkor nátrium-cianidot szükséges használni, ami rendkívüli mértékben mérgező vegyület. Mindemellett a gyártás bizonyos szakaszaiban hidrogénezés alkalmazására van szükség, amit 25 mindig nehéz végrehajtani ipari méretekben. Igen nagy szükség volna tehát di-n-propil-acetonitril ipari méretekben való egyszerű előállítására szolgáló eljárás kidolgozására. Napjainkig az a-helyzetben két propilcsopor- 30 tot hordozó acetonitril előállítását egy ciánecetsavészterből kiindulva csak abban az esetben vizsgálták, amikor mindkét említett propilcsoport izopropilcsoport volt. Ilyen vonatkozásban megemlíthetjük a Marshall [J. Chem. Soc., 2754—2761 (1930)], Brown és munkatársai [J. Am. Chem. Soc., 77, 1083—1089 (1955)], valamint Newman és munkatársai [J. Am. Chem. Soc., 82, 873—875 (I960)] által kidolgozott módszereket. Ezekre a módszerekre az jellemző, hogy egy ciánecetsavészterből kiindulva egymásután három vagy négy egymástól teljesen különálló szakaszt vagy lépést, éspedig az alábbiakat szükséges végrehajtani : a) egy alkilezési lépést — ez a lépés mindhárom említett módszer esetén végrehajtandó — egy diizopropil-ciánecetsavészter előállítása céljából; b) a monoalkilezett észter eltávolítására szolgáló lépést; c) Marshall, illetve Newman és munkatársai által kidolgozott módszerek esetében a diizopropil-ciánecetsavészter elszappanosítására szolgáló lépést; valamint d) Marshall, illetve Newman és munkatársai által kidolgozott módszerek esetében a diizopropil-ciánesetsav, míg Brown és munkatársai által kidolgozott módszer esetében a diizopropil-ciánecetsavészter dekarboxilezésére szolgáló lépést. Így tehát Marshall úgy állít elő diizopropil-175110 1