175102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a csonthéjasok mézgásodását, rákosodását, főleg a kajszifák gutaütését-apoplexia- előidéző károkozó barackmoly és keleti gyümölcsmoly kártevése elleni védekezésre
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 175102 A bejelentés napja: 1977. VII. 15. (KE—1012) Nemzetközi osztályozás : A 01 G 7/06 A közzététel napja: 1979. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. Kremmer László nyugdíjas, 55%, dr. Claus József, oki. kertész, mg. mérnök, 45%, Budapest Eljárás a csonthéjasok mézgásodását, rákosodását, főleg a kajszifák gutaütését - apoplexia - előidéző károkozó barackmoly és keleti gyümölcsmoly kártevése elleni védekezésre 1 2 A találmány tárgya eljárás a csonthéjasok mézgásodását, rákosodását, főleg a kajszifák gutaütését — apoplexia — előidéző károkozó barackmoly és keleti gyümölcsmoly kártevése elleni védekezésre, az ilyen károk megelőzésére, a már meglevő korábbi károsodások kezelésére, gyógyítására. A találmány szerinti eljárás révén ezen betegség kialakulása és pusztító hatása megakadályozható. Köztudomású, hogy a kajszifák gutaütése rendkívül nagy károkat okoz hazánkban, de más országokban is. Az F. M. és a Kertészet és Szőlészet 1966. évi Tudományos Tanácsadójában „A kajszifák gutaütésének tapasztalatai a Duna—Tisza közén” című beszámoló arról tájékoztat, hogy hazánkban a gutaütésből eredő teljes kár a faállományban évente kb. 100 millió forint körül van. Más forrásokból származó tájékoztatások szerint más európai országokban is hasonló vagy még rosszabb a helyzet. Világviszonylatban a csonthéjas gyümölcsfák gutaütésének problémájával az európai és mediterrán országok növényvédelmi szervezete is foglalkozik. Rendkívül nagy jelentőségű problémáról van szó, a kár ugyanis óriási, mert a faállományban keletkező pusztuláson kívül a terméskiesés is jelentős. Elsődleges probléma azonban a fapusztulásokból eredő termelési bizonytalanság. Ilyen körülmények között érthető, hogy a károkozó megállapítása, kártételének elhárítása, a fapusztulások megelőzése szakkörökben kulcskérdéssé vált. A megoldás érdekében sokféle kísérletet folytattak. A kísérletek során általában úgy jártak el, hogy azonos fajta kajszifákat kü- 5 lönböző összetételű talajokra telepítettek, ezek a kísérletek azonban nem bizonyultak eredményesnek. Kísérleteket folytattak kajszifák különböző alanyokra való oltásával is, ezek a próbálkozá- 10 sok sem vezettek azonban elfogadható eredményre. Más vonalon megfigyeléseket végeztek a téli fagyok hatását illetően a betegség kialakulására, ezek a megfigyelések sem hoztak azonban konkrét eredményeket. 15 A kajszifákon koronába végzett oltásokkal is próbálkoztak, ezek sem vitték azonban előbbre a probléma megoldását. Gyakorlati szakemberek ajánlották már, hogy a mézgásodás elkerülése érdekében a kajszi és 20 általában a csonthéjas gyümölcsfákat virágzásban vagy sziromhulláskor, illetve nyár elején, június elejéig metsszék. Ez gyakorlatilag nehézségekkel jár, mert a viszonylag rövid idő alatt nagyobb ültetvényekben szinte lehetetlen a mun- 25 ka maradéktalan elvégzése, ugyanakkor ez a módszer káros is, mert az ebben az időpontban végzett metszés rendkívül nagy tápanyag veszteséggel jár. Virológusok, bakteriológusok és mikológusok 30 a gutaütést a Cytospora cincta gomba és a Pseu-175102
