175083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furokumarin származékok előállítására

MAGYAR

SZABADALMI

175083

népköztársaság

LEÍRÁS

Nemzetközi osztályozás:

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

Bejelentés napja: 1978. VII. 10. (GE—1036) Elsőbbsége: Ausztria: 1977. VII. 15. (A 5128/77) Közzététel napja: 1979. XI. 28.

C 07 D 493/04

HIVATAL

Megjelent: 1981.1. 31.

Feltalálók:

Szabadalmas:

Prof. Dr. Binder Dieter oki. vegyész,

Dr. Noé Christian oki. vegyész, Becs,

Dr. Bilek Walter oki. vegyész, Wr. Neustadt, Ausztria

Gerot-Pharmazeutika Gesellschaft m. b. H., Bécs, Ausztria

Eljárás furokumarin-származékok előállítására

1

Jelen találmány tárgya új eljárás az (I) általános képletű furokumarin-származékok előállítására, ahol a képletben Rí és/vagy R2 jelentése hidrogénatom vagy karboxil csoport.

A találmány szerinti új eljárással előállítható (I) 5

általános képletű vegyületek újak, kivéve azt az esetet, amikor Rj és R2 jelentése hidrogénatom.

A találmány szerint előállítható vegyületek értékes gyógyszerek, illetve közbenső termékek, amelyekből metoxszalént, azaz olyan (I) általános képletű vegyü- 10 letet lehet könnyen előállítani, amelyben Rj és R2 csoportok jelentése hidrogénatom. A metoxszalén eredményes gyógyszernek bizonyult a cukorbetegek esetében gyakori és makacs bőrbetegség, a pikkelysömör kezelésére. A kezelést ambuláns betegellátással 15 meg lehet oldani, veszélytelen és nincs szükség helyi kezelésre kenőcsökkel. A kezelés abból áll, hogy a metoxszalént szájon át juttatják a szervezetbe és a pikkelysömörös bőrfelületet hosszúhullámú ultraibolya-fénnyel sugározzák be. Ily módon a bőrelváltozá- 20 sok átlagosan 3 héten belüli teljes visszafejlődését el lehet érni, további kezeléssel pedig a ' beteg igen hosszú ideig tünetmentessé tehető.

A metoxszalén, amelyet 8-metoxipszoralén-nek, 8-MOP-nak, amoidinnek, illetve xantoxinnak is nevez- 25 nek, a természetben előforduló anyag, amely az amerikai Phagara xanthoxyloides fában, a Ruta graveolens-ben, az Ammi majus-ban, az angyalfűben és más emyősvirágúakban található. A metoxszalént természetes előfordulási helyeiről csak nehezen, körül- 30

175083

2

ményesen és kis mennyiségben lehet kinyerni; így nagy szükség van arra, hogy a pikkelysömör kezelésében értékes anyagot szintetikusan és olcsóbban állítsuk elő.

Furokumarinok előállítására elvileg három különböző mód van:

a) az (1) képletű kumarinvázból

b) a (2) képletű kumaronvázból [benzo(b)furánból]

c) a pírogallol szimmetrikus 0,0’-szubsztitúciója révén (lásd (3) általános képlet).

Az eddig ismeretes laboratóriumi kísérletek, amelyekben metoxszalénszintézis az a) vagy b) út szerint történt, csak kis kitermelést adtak, úgyhogy bár nagy tudományos értékkel bírtak, gyakorlati megvalósítási lehetőségük nem volt: E. Späth és M. Pailer, Chem. Bér. 69, 767-70 (1936) kitermelés 0,57; G. Rodighiero és C. Antonello, Ann. Chim (Rom), 49, 960-67 (1956), CA. 51:6616 f, kitermelés 0,36%, T.R. Seshadri és M.S. Sood, Indian J. Chem. 1 (7), 291-4 (1963) kitermelés 1,13%; N.J. de Souza, P.V Nayak és E. Secco, J. Heterocyclic Chem. 3, 42—45 (1966) kitermelés 3,1%; és D. K. Chatterjee és K. Sen., Tetrahedron Lett. 59, 5223-4 (1969) kitermelés 4,78%.

Az utóbbi időben Indiában és Szaúd-Arábiában áttértek a fél-szintetikus módszerre, amely szerint növényi kivonatokból leválasztott úgynevezett előanyagokat elvileg ismert szintetizáló módszerrel metoxszalénné alakítanak. Ezen eljárások hátránya, hogy erő-