175075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridin-karbonsav-piperazidok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 175075 Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI A bejelentés napja: 1977. VI. 30. (EE—2510) A közzététel napja: 1979. X. 27. C 07 D 401/06 HIVATAL Megjelent: 1981. I. 31. Feltalálók : dr. Budai Zoltán vegyészmérnök, dr. Lay Lászlóné vegyész, Mezei Tibor vegyészmérnök, Budapest Szabadalmas : EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás piridin-karbonsav-piperazidok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az (I) általános képletű, értékes kardiovaszkuláris aktivitású és antidepresszáns hatású vegyületek, illetve sóik előállítására (a képletben R1 jelentése metilvagy benzil-csoport). Az (I) általános képletű vegyületek ismeretesek [Farmacia (Bucuresti) 10,35 ;81 (1962); 162 396 számú magyar szabadalmi leírás]. Előállításuk úgy történik, hogy a) piridin-karbonsavat és a megfelelő (V) általános képletű piperazin-származékot 140—250 °C-on ömledékben reagáltatják kb. 20—25 órán át. A termelés általában 40—60%; vagy b) piridin-karbonsavból észtert vagy amidot állítanak elő és ugyancsak 140—250 °C-on reagáltatják az (V) általános képletű piperazin-származékkal (a reakcióidő és a termelés megegyezik az a) pontban ismertetett eljárással), vagy c) piridin-karbonsavból savkloridot állítanak elő, majd ezt 0—100 °C-on reagáltatják az (V) általános képletű aminnal (a termelés kb. 68%). A fenti élj árás változatok szerint előállított (I) általános képletű anyagokat frakcionált vákuumdesztillációval tisztítják. Az a) eljárásváltozat esetében termogravimetriás módszerrel kíséreltük meg a reakció nyomonkövetését, és magyarázatot kerestünk a viszonylag alacsony termelésre. Megállapítottuk, hogy ha piridin-2-karbonsavat, vagy piridin-2-2 karbonsavat és N-benzil-piperazint együtt ömlesztünk, már 120 °C-on jelentős súlycsökkenéssel járó reakció lép fel, tehát a reakció optimális hőmérsékletén számottevő mellékreakció (de- 5 karboxileződés) is lejátszódik. Kedvezőbbnek tűnik a b) pontban ismertetett eljárásváltozat termelése, de ha figyelembe veszszük, hogy a kiindulási anyagból az intermedier anyagok előállítása egy további kémiai lépésben 10 történik, a halmozott termelés azonos vagy gyengébb, mint az előző esetben. Környezetvédelmi szempontból nehézséget jelent piridin-karbonsav-amidok reakciója esetén egyrészt ezen intermedier vegyület előállítása, másrészt a terméket 15 eredményező reakció során keletkező jelentős mennyiségű ammónia. A c) eljárásváltozat esetén a keletkező sósav megkötése és megsemmisítése jelent nehézséget. Munkánk során célul tűztük ki, hogy az is- 20 mertetett eljárások előbb bemutatott hátrányaitól (például alacsony vagy közepes termelés, hosszú reakcióidő, magas reakcióhőmérséklet, frakcionált vákuum-desztillációval történő tisztítás, környezetszennyező melléktermékek kelet- 25 kezése) mentes eljárást dolgozzunk ki. Meglepő módon azt találtuk, hogy a korábban ismertetett eljárások közel valamennyi hátrányát kiküszöbölhetjük, s szennyeződésektől mentes, rendkívül tiszta terméket kapunk akkor, ha 30 valamely (II) képletű piridin-karbonsav szerves 175075 1
