173977. lajstromszámú szabadalom • Elektromos műanya
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173977 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. XI. 26. (DE—870) A 01 K 31/18 Kiállítási elsőbbsége: 1974. IX. 14. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. II. 29. Feltalálók: Szabadalmas: Váradi Barna szaktanácsadó, Hajdúszoboszló, Vajdai Gyula energetikus, DELTA Vas-, Műanyag- és Szolgáltató Tatabánya Ipari Szövetkezet, Tatabánya Elektromos műanya 1 A találmány tárgya baromfitenyésztésnél alkalmazható, elektromosan üzemeltethető olyan műanya, amely az eddig ismert megoldásoknál kedvezőbb hőeloszlást szolgáltat és így a baromfitenyésztésben csökkenti az állatok elhullásának 5 mértékét. Mint ismeretes, a műanya lényegében a kotlót helyettesítő berendezés a baromfitenyésztésnél és a csibék felnevelését szolgálja a napos kortól kezdve mindaddig, amíg megfelelően ki nem tollasodnak, 10 illetve önmaguk fenn tudják tartani a hőmérsékletüket a hidegebb környezetben. A fiatal állatok, napos csibék igen érzékenyek a számukra optimális hőmérséklettől eltérő hőmérsékletre és a nagy- és középüzemű mezőgazdasági üzemekben a napos ba- 15 romfiak elhullása elérheti a 10%-ot is a jelenleg használatos berendezések és viszonyok mellett. Régebben különböző olaj- és gázfűtésű műanyákat alkalmaztak, sőt külföldön, pl. az USA- 20 -ban jelenleg is elsősorban ezek korszerűsített változatai, főképpen a zárt lángteres infrasugárzó gáz-műanyák vannak elterjedve, azért, mert üzemeltetésük olcsó. Ezek hátránya azonban, hogy tűzveszélyesek és elég gyakori a gázmérgezés is, úgyhogy 25 emiatt igyekeztek elektromos műanyatípusokat kifejleszteni. így kezdetben a közönséges, un. infra-lámpákat alkalmazták, amelyeknek azonban viszonylag nagy áramköltségen túlmenő hátrányuk az is, hogy törékenyek és rövid az élettartamuk és sn 2 emellett az állandó világítás nyugtalanító hatású az állatokra. A gyakorlatban igen elterjedtek a nyitott, ún. kerekernyős elektromos műanyák, amelyeknél a szükséges sugárzást több egybekapcsolt ernyő biztosítja. Ilyenek pl. belföldön a Boronkai-műanya, valamint a csehszlovák BIOS típusú függesztett, ün. kalap-műanya, amelynek kör alakú vagy nyolc-szög - letű kalapján belül levő speciális kerámia sötét infrasugárzó zárt helyiség közepén elhelyezve használatos, továbbá — mint az egyik legújabb megoldás - ismeretes még az NDK gyártmányú Perleberg-Sitz Düpow típusú elektromos műanya. amelynek a felfüggesztett kör alakú ernyő alatt speciálisan elhelyezett hősugárzó betétje van. A felsorolt műanyák hátránya, hogy csak a kalap alatti területen érhető el viszonylag egyenletes hőmérséklet és csak 18—32 °C közötti hőmérsékletet szolgáltatnak. További hátrányaik, hogy a kerekernyős megoldás miatt kedvezőtlen a sugárzás eloszlása és a sugárzás is viszonylag gyenge. A négy ernyő közötti teret tekintve, túlmelegedés következik be és ha onnan a napos állatok nem jönnek ki időben, kiszáradnak és elhullanak. Ezért ezek a típusú műanyák nagyon kiegyenlített környezeti hőmérsékletet igényelnek. Ez pedig azzal jár, hogy a környezet fűtésére tetemes mennyiségű többlet-energiát kell felhasználni. Mindemellett a fenti típusú elektromos műanyákat gyakorlatilag nem lehet alkalmazni nagyüzemi pulykanevelésnél, mert 173977
