173966. lajstromszámú szabadalom • Anyagmozgató rendszer, folyamatos üzemű elektromos alagútkemencéhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 173966 Bejelentés napja: 1976. XI. 18. (BU—822) Nemzetközi osztályozás: F 27 B 9/14, B 65 G 11/16 Közzététel napja: 1979. III. 28. Megjelent: 1980. II. 29. t \ \ t ' Feltalálók: Szabadalmas: Szűcs János, oki. gépészmérnök, 40%,Vágó Pál, oki. vég; ,;chnikus Budapesti Építőanyagipari Szövetkezet, 60%, mindketten budapesti lakosok. Budapest Anyagmozgató rendszer, folyamatos üzemű elektromos alagútkemencéhez 1 A találmány tárgya anyagmozgató rendszer, folyamatos üzemű elektromos kemencéhez, főként mozaikok, díszműáruk, csempék stb. mázas és mázfeletti díszítő égetésére. Ismeretes, hogy a kerámia iparban használatos 5 elektromos fűtésű alagútkemencék elsősorban a máz feletti festés beégetését szolgálják, másrészt pedig mázas mozaik égetésére használatosak. Mázfeletti díszítő égetés esetében az égetendő árut általában acél háló kosarakban továbbítják, 10 szakaszos módon, például tolatással vagy húzással. Ilyen díszítő égetéshez korszerűbb technológia jelenleg még nem ismeretes. A mozaikok mázas beégetésére használt elektromos alagútkemence égető tere lényegében egy 15 téglalap alakú, samott bélelésű cső, mely elektromos fűtéssel van ellátva. Ezekben a kemencékben az égetendő mázas mozaik továbbítását úgy végzik, hogy az árut samott lapra rakják és irányító pálya alkalmazása nélkül, fűtött alsó 20 samott lapon csúsztatva továbbítják. A mázas mozaik égetését a kemence hőmérsékletének és az alkalmazott máz olvadáspontjának megfelelő ideig végzik, és például 15, 20, 25 stb. percenként továbbítják az árut. Ez az 25 eljárás tehát - bár maga az égetés folyamatos - a teljes technológiát tekintve csak szakaszosan végezhető. A fentiekben ismertetett eljárás azonkívül, hogy csak szakaszosan folytatható le, további 30 2 hátrányokat is okoz a gyakorlati megvalósítás során. így például az irányítás nélkül továbbított samott lapok nagy súrlódási ellenállásuk következtében gyorsan koptatják a kemence alsó, fenékrészének is használt samott fűtőtesteket. Ennek elkerülésére szoktak ugyan grafitot, vagy egyéb kenőanyagot alkalmazni, azonban nyilvánvaló, hogy ez a megoldás sem kielégítő. A továbbítandó áruval megrakott samott lapok a megfelelő megvezetés hiányában könnyen az oldalfalakba ütköznek, így az oldalsó fűtőtestek is károsodhatnak, meghibásodhatnak. Akár a fűtőtér fenékrészén, akár pedig annak oldalsó részein elhelyezett fűtőtestek (samottból készült fűtőszáltartók, melyek a fűtőszálakat magukban foglalják) szenvednek károsodást, ezek cserélése mindenképpen nehéz és költséges művelet, tekintettel arra, hogy ilyenkor a fűtőszálakat is meg kell bontani. A jelenleg alkalmazott konstrukciók további hátránya, hogy maga a szakaszos anyaglovábbítás (tolatás) bizonytalan, lehetőséget ad a tolatási idő elhanyagolására, ami azt eredményezi, hogy nagyobb százalékban keletkezik selejtes áru, a teljesítmény pedig csökken. Ugyancsak a kényszerpálya nélküli égetés természetes velejárója, hogy - miután az áru nin^s kellőképpen rögzítve és a továbbítást szolgáló samott lap is szabadon elmozdulhat az égetőtér 173966
