173964. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés automatikus szintszabályozással működő hangfrekvenciás berendezések visszaszabályozási időállandójának automatikus változtatására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173964 Bejelentés napja: 1976. V. 21. (BU—803) Nemzetközi osztályozás: H 03 G 11/02 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. III. 28. l* íítriír * TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. II. 29. Feltalálók: Szabadalmas: Szokolai Zoltán villamosmérnök (70%), Pádár Tibor villamosmérnök (30%), Budapesti Rádiótechnikai Gyár, Budapest Budapest Kapcsolási elrendezés automatikus szintszabályozással működő hangfrekvenciás berendezések visszaszabályozási időállandójának automatikus változtatására 1 Számos automatikus szintszabályozással működő hangfrekvenciás erősítő-megoldás ismeretes. Az ismert megoldások az igényeknek alkalomszerűen legjobban megfelelő Tv visszaszabályozási időállandót mechanikus, vagy elektronikus kapcsoló ma- 5 nuális, kézi működtetésével valósítják meg. Az ismert megoldásoknál közös, hogy a szabályozandó jel megjelenésekor, vagy hirtelen növekedése esetén a szabályozási kör által okozott tranziens túlvezérlést — a lehető legrövidebb TL io leszabályozási időállandó realizálásával igyekeznek minimálisra csökkenteni. Ez a működési gyorsaság egyébként az automatikus szintszabályozással működő berendezések alkalmazásánál alapkövetelmény. 15 Az egyes megoldások közti különbség - a B(p) bemeneti jel megszűnte, vagy lecsökkentése után az erősítés változási sebességében - tehát a magára hagyott szabályozási kör Tv visszaszabályozási időállandójának tartamában van. A manuális, kézi kive- 20 zérlést, tehát a bemeneti dinamika többé-kevésbé hű megőrzését ideális esetben a Tv visszaszabályozási időállandó végtelen nagyra — de legalább is néhányszor 10 Minut tartamra választásával lehet megközelítem. 25 Természetesen a kimeneti jeltartalomban az eredeti bemeneti jeltartalom intenzitásának növekedésénél dinamikakompresszió következik be. Mivel a jelforrások szintje forrás-típusonként maximált és kötött, így a gyakorlatban a jelforrásra való csatla- 30 2 kozásnál nagy valószínűséggel a várható legnagyobb (B(p) bemeneti jel állítja be az A automatikus szintszabályozási erősítő erősítését. Feltételezhető legalább is az, hogy amennyiben a jelforrásra véletlenszerűen éppen csökkentett intenzitású, tehát piano résznél csatlakozunk - a K(p) kimeneti jel általában csak az első maximális jel-intenzitás — tehát a forte rész- és az azt megelőző piano viszonylatában lesz komprimált, egyébként mind a piano részleteinél, mind pedig az elkövetkezendő forte utáni jeltartalom esetében a K(p) kimeneti jel a B(p) bemeneti jel dinamikáját követi. A megoldás jelentős hátránya az a tény, hogy gyorsan változó bemeneti dinamikatartalom - mint például egy mikrofontól különböző távolságra elhelyezkedő beszélgető partnerektől eredő információ — eleve nem hozhatja létre a teljes kivezérlési szinten a K(p) kimeneti jelet, amennyiben a Th hosszú visszaszabályozási időállandó tartama lényegesen meghaladja az egyes jelforrások megszólalása közt eltelt Tsz szünetidőt. Uj, az előzőtől eltérő szintű jelforrásra tehát a berendezés csak Tsz > TH idő után kapcsolható át, vagy valamilyen módon — az átkapcsolás előtt — gondoskodni kell az erősítő érzékenységének visszanyeréséről. Ennek a követelménynek a kielégítésére fejlesztették ki a csekély, néhány secundum tartamú TR rövid visszaszabályozási időállandóval rendelkező automatikus szintszabályozású erősítőket. Ilyen be-173964
