173957. lajstromszámú szabadalom • Lúdkeltetési eljárás
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173957 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. XII. 12. (BE 1213) A 01 K 41/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1980. 11.29. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Kiss István egyetemi tanár Gödöllő 40%, Szél László technikus 20%, Dr. Pálffy Dezső elnökhelyettes Szolnok 10%,Sulka József gép. mérn. 5%, Koós Csaba gépészmérnök 10%,Polyánszky Zoltán gépészmérnök Budapest 5%, Fekete Benő technikus 5%(Kálmán András technikus Monor 5%. Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Monor 30%. Béke MGTSz, Zagyvarékas 70%, Lúdkeltetési eljárás 1 A találmány tárgya lúd keltetési eljárás, amely automatizálható. A mezőgazdaság nagyüzemmé alakítása ma az egész világon folyik, mivel a hagyományos módszerek termelése nem elegendő a lakosság ellá- 5 tására. A baromfinevelés, különösen a csirke „előállítása” ma már üzemszerűen történik, és annak első fázisát, a tojások keltetését pedig egyenesen automatizált berendezésekben, a természetes körülményeket reprodukáló módon, nagy hatásfok- 10 kai végzik. Pl. az 1 368 429 számú angol szabadalmi leírás szerint. A csirke keltetésénél jóval több problémát jelentenek az ún. nagy szárnyasok, a lúd, pulyka stb., mivel ezek keltetését eddig nem sikerült 15 automatizálni. A keltetést fejlettebb módszerek szerint keltetőgépben végzik, de a természetesnél rosszabb, a berakott tojásokra vonatkoztatott 60% körüli kihozatallal. Ez a negatív eredmény nem egyedül az alkalmazott és megfelelő szabályozási 20 lehetőséggel ellátott berendezések hibája egyedül. Már eddig is tapasztalták, hogy a nagyobb szárnyasok, különösen a lúd tojásainak keltetésére nem elegendő állandóan egyenletes paraméterek - hőmérséklet, páratartalom - tartása, mivel a 25 tojások keltetésének aktusai vannak. Az 1 247 355 elj.sz. francia szabadalom leírása a keltetési tartományt szakaszokra bontja, 28°C alatt mély hibernációnak nevezi a tojás állapotát, majd 28-43°C között aktivációs, hibernációs, preinku- 30 2 bációs egységeket állapít meg. E szakaszoknak megfelelően a keltetést több berendezésben a tojások átszállításával oldja meg. Bizonyos idő eltelte után ugyanis amikor a csírák fejlődni kezdenek, erőteljes hőfejlődés lép fel, amit adott esetben gyorsan el kell vonni, majd a keltetés utolsó szakaszában ismét növelni kell a hőmérsékletet. Természetes körülmények között az anyaállat ösztönösan többször hagyja el helyét, ha a tojásokat túl melegnek találja, sőt saját maga fürdetésével hűti a tojásokat. A természetes körülmények utánzására az eddigi lúdkeltető berendezésekben a hőmérsékletet és páraértékeket vezérlő készülékre bízták, de kézi beavatkozással kellett, szubjektív észlelés alapján a hűtést és a permetezést elvégezni. Az érzékelés alapján történő kézi szabályozás magában viselte hátrányait: az értékelés csak bizonyos késéssel történt, hiszen a nem túl nagy változás észleléséhez - pl. néhány tized °C — viszonylag hosszú idő vagy igen költséges, érzékeny műszer kell, a kézzel való beavatkozás nem elég egyenletesen hat a teljes keltetőtérben, hiszen pl. a fűtőelemek közelében elkerülhetetlen bizonyos helyi túlmelegedés vagy permetezésnél a helyi túlhűlés. Mindezen eljárási hiányosságok egy olyan érzékeny, biológiai folyamatban, mint a keltetés, többszörös negatívumban összegeződnek. A találmány célkitűzése olyan lúdkeltetési eljárás, amely automatizálható, és amellyel jobb hatás-173957
