173941. lajstromszámú szabadalom • Belsőégésű motor
MAGIT AR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173941 Bejelentés napja: 1975. VIII. 14. VA-1458 Nemzetközi osztályozás: F 02 B 57/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1980. II. 29. • Varga Vilmos technikus, Hőgyész Belsőégésű motor 1 A találmány belsőégésű motor, amelynek megbontható és egymáshoz tömítetten csatlakozó elemekből összeállított motorháza és a motorház belsejében elhelyezett égéstere van, az égéstér belsejében forgórész, valamint a forgórész által az 5 égéstértől ciklikusan elkülönített munkatér helyezkedik el, amelyben a forgórész által kiváltott kompressziók során gyújtógyertyával iniciált égés játszódik le. Az ismert belsőégésű motoroknál az üzemanyag 10 vagy üzemanyagkeverék elégése közben hirtelen kiterjed, miáltal az égésteret magában foglaló henger belsejében nyomásnövekedés jön létre. A nyomásnövekedés erőt fejt ki a hengerben elhelyezett dugattyú felületére, és ezáltal a dugattyút a 15 henger belsejében axiális irányú elmozdulásra készteti. A motor dugattyújának axiális irányú - tehát egyenes vonalú - mozgását forgómozgássá kell átalakítani, amely célra általában hajtórudat és 20 forgattyús tengelyt tartalmazó mechanizmus szolgál. Közismert, hogy a hőenergiának mozgási energiává történő átalakítása jelentős veszteséggel jár. Ennek egyik fő oka, hogy a dugattyú egyetlen helyzetben sem tudja forgató nyomatékát „érintő- 25 legesen” átadni a forgattyús tengelynek. Fokozza a hatásfok-veszteséget az is, hogy a dugattyú váltakozó irányban, végzi munkáját, továbbá hogy a fordulatszám növekedése során a mechanizmus mozgó részeinek virtuális tömege is növekszik. 30 2 A hagyományos módon kialakított, folyékony üzemanyaggal működő belsőégésű motorokban a robbanásszerűen rövid idő alatt lejátszódó égést villamos szikrával indítják. A robbanások az égéstérben periodikusan játszódnak le, és ennek megfelelő szaporasággal végzi a dugattyú alternáló mozgását a hengertér belsejében. Az alternáló mozgásnak az előbbiekben említett körmozgássá való átalakítása azonban nem csupán egy sor — a mozgásátalakításhoz szolgáló — szerkezeti rész közbeiktatását teszi szükségessé, hanem ezek jelenléte és működtetése energiaveszteségekkel is jár, tehát tovább rontja a motorok hatásfokát. Az alternáló mozgást végző dugattyúkkal bíró motorok ezen közismert fogyatékosságainak kiküszöbölésére hozták létre már évtizedekkel ezelőtt az ún. Wankel-féle motort. A Wankel-motor alternáló mozgású dugattyúk helyett forgómozgást végző dugattyúval rendelkezik. A forgó dugattyú a henger belsejében körmozgást végez, és ennek során a henger belső palástfelületének periodikusan mindig más-más részével érintkezik. A forgó dugattyú e periodikus körbenjárása közben ciklikusan hajtja végre a tüzelőszer beszúrását, összesűrítését, majd a gyertyával iniciált villamos gyújtás után az égéstermékeknek a hengertérből való kilökését. Az elmúlt évtizedekben a Wankel motor alapgondolatának fölhasználásával számos, ahhoz többé-kevésbé hasonló megoldás született. A forgó dugattyús motorok azonban mindeddig nem tudtak 173941
