173924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátorkomponens előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173924 IÊI Bejelentés napja: 1975. VI. 11. (SA—3063) Nemzetközi osztályozás: B 01 J 31/00 Olaszország Uniós elsőbbsége: 1974. VI. 12. (23899 A/74), Közzététel napja: 1979. U. 28. országos TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. I. 31. {toÆf « Feltalálók: Szabadalmas: Gesca Sebastiano vegyész, San Donato Milanese, Bertolini Guglielmo vegyész, Pavia, Snamprogetti S.p.A., Greco Alberto vegyészmérnök, Dresano, Bruzzone Mario vegyész, San Donato Milanese, Milánó, Olaszország Olaszország Eljárás katalizátorkomponens előállítására 1 A találmány tárgya eljárás katalizátorkomponens előállítására, mely alfa-olefinek polimerizálására al­kalmas, két komponenst! katalizátorrendszerekben - ahol az egyik komponens valamely szerves alumínium-vegyület — való felhasználására szolgál. 5 Ismeretes, hogy alfa-olefinek polimerizálhatok olyan katalizátorrendszer segítségével, amely titán­­vegyület és egy fémorganikus alumínium-vegyület kombinációja. Ilyen megoldásokat írnak le a 10 823 024 sz. brit és 969 971, 650 679, valamint 735 720 sz. belga szabadalmi leírások. Az említett katalizátorok aktivitása azonban nem kielégítő. Ezért célszerűbb olyan katalizátor­­rendszerrel lefolytatni a polimerizációt, amelynél 15 nagyfelületű hordozó felületén titánvegyület van diszpergálva. Katalizátor hordozóként például nagyfelületű szilíciumoxid vagy alumíniumoxid jöhet számításba. 20 Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az ilyen hordozóra felvitt titánvegyület katalitikus aktivitása nagymértékben függ a katalizátor felületének ké­miai természetétől. Az említett hordozók polime­­rizációs aktivitása kicsi, emiatt különleges kezelés- 25 nek kell őket alávetni, például fémorganikus alumí­nium- vagy magnézium-vegyületeket, előnyösen fémalkil kloridokat alkalmazva. Ezek a vegyületek reagálnak a felületi hidroxil-csoportokkal és meg­akadályozzák a titánvegyület hidrolízisét. 30 2 Ugyanakkor a hordozónak ily módon történő aktiválása bizonyos hátrányokkal jár, ami az emlí­tett alumínium- illetve magnéziumvegyületek olda­tainak alkalmazásából származik, mert ezek az oldatok költségesek és a velük végzett munka nagy elővigyázatosságot igényel. A magnézium alkilhalo­­genidek esetében továbbá az oldatot rendszerint éter oldószerben kell készíteni, ami a költségeken kívül azzal a jelentős hátránnyal jár, hogy nagyon tiszta oldatot kell készíteni, továbbá, hogy az aktiváló kezelést követően a hordozóhoz való kötődés irreverzibilis lesz. A C. A. 82 31 771 z referátum etilén polimerizációjára vonatkozik, Mg és Ni vagy Fe, Co, Mn, Cr kettős oxid hordozó jelenléteben. Ezt a kettős oxidot — mely inert hordozóanyag - feltehetően MgCI2 *6H2Ó és f NiN02 • 6H20 együttes kalcinálásával állítják elő. Az így kapott inert hordozó nem képezi a katalizátor-rendszer aktiv részét, maga a leírt polimerizációs eljárás pedig nem eredményez nagy hozamot, ugyanakkor az előállított polimer tulajdonságai, mint például molekulasúly megoszlása nem tekinthető elég jó­nak. A találmány szerinti eljárás célkitűzése, hogy a fentiekben részletezett hátrányokat kiküszöbölje, ugyanakkor olyan katalizátor-rendszer előállítását tegye lehetővé, amely a polimerizációs eljárásban kiváló eredménnyel használható. 173924

Next

/
Oldalképek
Tartalom