173915. lajstromszámú szabadalom • Berendezés finomszemcsés anyag hőkezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173915 Bejelentés napja: 1974. IV. 12. (PO—566) Német Szövetségi Köztársaság elsőbbsége: 1973. V. 15. (P 23 24 565.0) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1980. I. 31. Nemzetközi osztályozás: C 04 B 7/44 Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Weber Paul, mérnök, Oeldç. Mollenkopf Hans. oki. mérnök, Henning Kurt, Polysius AG. Neubeckum, Német mérnök. Krützner Karl, technikus, Neubeckum, Heinemann Ottó, mérnök, WütT Szövetségi Köztársaság Jürgen, oki. mérnök, Goldmann Wolf, oki. mérnök, Schepers Georg, oki. mérnök Ennigcrlofy Schmits Heinz Herbert. Rheda Rothcr Wolfgang, mérnök, Stromberg, Dr. Ritzmann Horst, oki. vegyész, Enniger, Schossler Werner, mérnök, Ahlen Berendezés finomszemcsés anyag hőkezelésére 1 A találmány berendezésre vonatkozik finomszemcsés termékek pl. cementnyersliszt hőkezelésére. E termékek egy előhevítőben, a forgókemence füstgázaival lesznek előmelegítve és hevítve és forgókemencében lesznek készreégetve. 5 Cement, timföld, mész, magnezit, dolomit és hasonló termékek előállításánál a finomszemcsés termékek hőkezelését oly módon végezzük, hogy a terméket a több ciklon által alkotott előhevítőben a forgókemence füstgázaival előmelegítjük mielőtt 10 az a forgókemencében készreégetve ill. zsugorítva lenne. Ebben az esetben az un. hőmunka nagyobb részét a forgókemencében kell teljesíteni, míg az előhevítőben az összes hőenergiának csak egy kis része kerül átvitelre a termékre. A hőmunkának 15 ilyen megoszlása a forgókemencére és az előhevítőre nem tekinthető optimálisnak, mivel a forgókemence fajlagos építési műszaki ráfordításai viszonylag magasak. Annak érdekében, hogy a forgókemencét ke- 20 resztmetszetében ér/vagy hosszméretében kisebbre lehessen méretezni, megkísérelték, hogy az előhevítő és a forgókemence közé egy előégető zónát iktassanak be. Ebben az előmelegített terméket magas hőmérsékletre hevítik anélkül azonban hogy 25 az a por alakú, folyékony állapotból csökkentett fluiditású állapotba menne át, amit a kezdődő szemcseeldurvulás és az esetleges olvadékfázisképződés idézhet elő. Egy ilyen előégetőzóna kialakításánál a speciális probléma abban jelentkezik, 30 2 hogy a tüzelőanyagot rendkívül egyenletes módon kell a termékhez vezetni, hogy a termékrészecskék túlégetését (és az ezzel együttjáró hátrányokat, mint a rásülés, az agglomerátkezelés stb.) el lehessen kerülni. Az egyik ismert műszaki megoldásnál ezt az előégető zónát egy az égőkkel közvetlenül fűtött örvényréteg képezi, innen kerül a termék a forgókemencébe. Egy másik ismert megoldásnál égetőkamrát alkalmaznak, ahol a termék és a tüzelőanyag tangenciálisan lép be és ki. Ezen ismert megoldások hátránya abban jelentkezik, hogy az előégetőzónánál igen magasak a műszaki ráfordítások, aminek következtében a forgókemencénél elérhető megtakarítások tekintélyes része kárbavész. A találmány elé kitűzött cél az, hogy az előbb említett hátrányok kiküszöbölése mellett olyan berendezést hozunk létre, hogy a termék kívánt egyenletes hőkezelése az előégetőzónában minimális készülékráfordítással válhasson lehetővé. A találmány elé kitűzött célnak olyan berendezéssel teszünk eleget, ahol a termékvezeték beömlőnyílásának környezetében elosztószerv van elrendezve és ezen elosztószerv alatt tüzelőar.yagfúvóka torkollik a gázvezetékbe és a gázvezeték legalább egy helyén, annak teljes keresztmetszetében égőzóna van kialakítva. 173915
