173880. lajstromszámú szabadalom • Forgóablak
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. II. 08. (JA—695) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1979. XII. 31. 173880 Nemzetközi osztályozás: E 06 B 3/40 Feltaláló: Szabadalmas: Farkas Ipoly építészmérnök, Budapest IPARTERV'lpari Épülettervező Vállalat, Budapest Forgóablak 1 A találmány forgóablak, amelynek az ablaktokhoz képest körbenfutó hézaggal elrendezett, csapok révén forgatható módon rögzített szárnya, valamint a szárnyon rögzített rugalmas tömítőszerve van. Amint ismeretes, a hagyományos, gerébtokos 5 ablakok'és egyesített szárnyú ablakok mellett egyre elterjedtebben alkalmaznak sajtolt fémprofilokból készült ablakokat is, amely utóbbiak forgatható kivitelben is készülnek. A gerébtokos és egyesített szárnyú ablakok 10 hátránya, hogy - bár konstrukciójukból következően több felületen kellene zárniok - gyakorlatilag mindig csak egy felületen ütköznek, ezért mindig maradnak hézagok, amelyeken át a zaj, a levegő, a por és szennyeződés a belső térbe hatol- 15 hat, illetve onnan a meleg levegő eltávozhat. A forgó ablakok rendeltetése, hogy egyrészt megoldja magasházak esetében az ablakok tisztíthatóságát (a tisztítandó felületet mindig befelé lehet fordítani) másrészt kedvező szellőzési lehető- 20 ségeket biztosítson. A forgóablakok teszik lehetővé az árnyékolószerkezetek (reluxák) legkedvezőbb alkalmazását is, amelyeknek télen belül, nyáron pedig kívül kell elhelyezkedniök. A reluxák ilyen elhelyezése azonban csak hézag hagyásával biztosít- 25 ható, amihez a már leírt hátrányok fűződnek. A hézag kedvezőtlen hátránya egyébként sem küszöbölhető ki, mert az eddig ismert forgóablakoknál is ütköztetéses zárás van, ami gyakorlatilag átlalában nem tökéletes. 30 2 E probléma megoldását célozza a 244 046 sz. osztrák szabadalom, amelynek leírása olyan forgó-, bukó- vagy billenőablakot ismertet, ahol az ablakszárny keretén kiképzett hornyokba tömítőbordákkal rendelkező tömítőszalag van előfeszítéssel bepattintva, az ablaktok keretén pedig a tömítőbordákkal együttműködő fémanyagú konvex tömítőelemek vannak kiképezve. Ez a megoldás azonban speciális, ütközőként szolgáló elemekkel ellátott tokkiképzést igényel, a tömítőszalag bepattintásos rögzítése pedig nem a legbiztosabb rögzítési mód. Emellett meglehetősen bonyolult a tömítőszalag bordáinak kiképzése is, különösen azok üreges tömlőként kialakított tömítőfeje. A tömítőszalag előfeszítéssel van a helyére pattintva, ami a tömítőhatás eléréséhez feltétlenül szükséges. Ez az előfeszítés azonban egy idő után az anyag kifáradásához vezet, ezért a tömítőszalag hamar tönkremegy. Végül pedig a megoldás további hátránya, hogy ily módon nem célszerű kétirányban forgatható ablak tömítését megoldani, mivel vízszintes tengely körüli forgatáskor a vízszintes keretfelületen elhelyezkedő tömítőbor^k olyan csavaróigénybevételnek vannak kitéve, ami egyrészt nehezíti az ablak kezelését, másrészt a tömítőszalag gyors tönkremeneteléhez vezet. A találmány célja, hogy olyan forgóablak-szerkezetet szolgáltasson, amely a jelenlegi ablakok fent felsorolt hátrányait kiküszöböli, tökéletes 173880
