173870. lajstromszámú szabadalom • Biztosítómechanizmus kötőelem belövő készülékhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173870 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. IX. 02. (Hl—390) B 25 C 1/18 Német Szövetségi Kö^társaság-beli elsőbbsége : 1973. IX. 27. (P 23 48 693.3) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1975. VII. 28. Megjelent: 1979. XII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Maier Elmar gépészmérnök, Feldkirch-Tisis, Ausztria HILT1 Aktiengesellschaft, Schaan, Liechtenstein Biztosítómechanizmus kötőelem belövőkészülékhez 1 A találmány tárgya biztosítómechanizmus kötőelem belövőkészülék, melynek háza, a befogadóanyaghoz való hozzászoritás hatására tengelyirányban a gyújtásra kész helyzetbe hátratolható csöve, valamint egy vagy több tapintóeleme van a csőtorkolat 5 tartományában elhelyezve, amelyet egy elülső, a ház elülső homlokoldalán túlnyúló helyzetükből a befogadóanyaghoz való hozzászorításkor a belövési iránnyal ellentétes irányban hátulsó, a gyújtásreteszelést feloldó állásba lehet visszatolni. 10 Lőpor erejével működő belövőkészülékeket csapoknak és hasonló rögzítő-, illetve kötőelemeknek előnyösen kemény befogadóanyagba - mint például beton, acél, stb. - történő behajtására használnak. A kötőelemnek a befogadóanyagba való behatolási 15 folyamata során a befogadóanyagból egy kb. annyi térfogat, mint amennyi a behatoló kötőelem-szár térfogata, túlnyomórészt oldalirányban kiszorítódik. Ennek következtében jelentős sugárirányi erők lépnek fel, amelyek következtében a például rideg befogadó- 20 anyag széle közelében belövésre kerülő kötőelem esetén a befogadóanyag széle lepattanhat. Amennyiben egy ilyen lepattanás a kötőelem behatolása közben következik be, akkor a szóban forgó kötőelem a befogadó anyagban előzőleg létesült vezetését elve- 25 szítve, többnyire nagy sebességgel elhagyja a befogadóanyagot. Az ily módon a munkatéren átrepülő kötő-, illetve rögzítőelem elsősorban a belövőkészüléket kezelő személy részére, de az annak közelében tartózkodók számára is komoly veszélyt jelent. 30 2 Különösen veszélyesek azok a hagyományos belövőkészülékek, amelyeknél a gyújtásreteszelés megszüntetéséhez csupán a csövet kell a befogadóanyagra rászorítani úgy, hogy ezáltal lehetségessé válik a készülék olyan felhelyezése, amikor a cső középvonala a befogadóanyag felületére nem merőleges. Ezáltal fennáll annak a veszélye, hogy a csapot vagy szegecset a szabad térbe is ki lehet lőni. Annak érdekében, hogy a kötő- vagy rögzítőelemeket ne lehessen a befogadó anyag felületéhez túlságosan közel belőni, egy ismert belövőkészüléknél hengeres, e készülék külső oldalán elhelyezett és tengelyirányban eltolható csapokat alkalmaznak tapintókként. Ezek a csapok összeköttetésben állnak egy-egy, a készülékházban tengelyirányban eltolható tolórúddal. Ezek a tolórudak azután ismét össze vannak kötve a belövési irányban rugóterhelésű reteszelőcsapokkal. Az említett reteszelőcsapok a készülék hátsó oldalában elhelyezkedő, s a készülékházhoz képest elforgatható fejrészben vannak ágyazva és a belövőkészülék nyugalmi helyzetében a készülékházban ágyazott tolórudak vezetőfurataiba nyúlnak bele. Abban az esetben, ha valamennyi tapogatóelem - például azáltal, hogy a belövőkészüléket a befogadóanyaghoz nyomják - hátra van tolva, akkor az egyes tapogatóelemekhez rendelt tdórudak is hátrafelé tolódnak, s ezek a maguk részéről eltolják a reteszelőcsapokat a rugóerő ellenében ugyanazon úton hátrafelé. Ezáltal a reteszelőcsapok kikerülnek a tdórudak vezetőfurataival való kapcsolódásukból, 173870
