173822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányélesztő valamint fonalasgomba tenyésztésre alkalmas talajok és/vagy fehérje előállítására növényi hulladékokból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati talAlmAny 173822 |É| Bejelentés napja: 1975. VI. 02. (Cl—1581 ) Nemzetközi osztályozás: C 12 D 3/06 Módosítási elsőbbsége: 1977. III. 25. ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. II. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Simon Ágoston orvos 60%, Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Lengyel Zoltán vegyészmérnök 40%, Budapest Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás takarmányélesztő valamint fonalasgomba tenyésztésre alkalmas táptalajok és/vagy fehérje előállítására növényi hulladékokból 1 2 A találmány tárgya eljárás takarmányélesztő valamint fonalasgomba tenyésztésére alkalmas táptalajok és/vagy fehérje előállítására növényi hulladékokból. A növényi hulladékanyagok általában kevés 5 fehérjét tartalmaznak, rostanyagaik nehezen emészthetők és ezért kevéssé alkalmasak takarmányozási célokra. A fehéijehiány egyre inkább világméretű problémává válik, ezért rendkívül jelentős minden 10 lehetséges fehéijeforrás kiaknázása. Ezek egyike a takarmányélesztő gyártása különféle szénhidrogén- és egyéb, asszimilálható kémiai energiát szolgáltató források kihasználásával, a másika pedig a fehérje kivonása a másképpen nem hasznosítható mező- 15 gazdasági hulladékokból. Jelen találmányunk lehetővé teszi a növényi hulladékok eme kétféle hasznosítási módjának együttes alkalmazását. Az asszimilálható kémiai energiaforrások jelenleg két részre oszthatók. Az egyik fajta különféle 20 szénhidrogénekből áll, amelyek elvileg korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. Ezek hibája azonban az, hogy tisztítatlan állapotban karcinogén anyagokat tartalmazhatnak, amelyektől igen nehéz és költséges a termelt élesztő megszabadítása, 25 tisztított állapotban viszont igen költségesek. A másik fajta nyersanyag a különféle mezőgazdasági iparok huŰadékaiból (melasz, különféle cefrék, cellulózipari, keményítőipari hulladéldevek stb.) ál1. Ezek mennyiségét azonban az illető iparág 30 kapacitása határozza meg és a hulladékok mennyisége nem fedezi a jelenlegi szükségletet. Gyakorlatilag korlátlan mennyiségben állítható elő takarmányéiesztő termeléséhez alkalmas nyersanyag a keményítő vagy a cellulóz savas vagv enzimes hidrolízisével. A keményítő feldolgozása azonban annak ára miatt túl költséges, a cellulóz hidrolízise viszont igen költséges berendezéseket igényel és nagyon energiaigényes. A szulfát-cellulózgyártásnál ismert eljárás az úgynevezett savas előhidrolízis, amelynek az. a lényege, hogy a cellulózgyártás nyersanyagát (a fát, a szalmát) híg savas előhidrolizisnek vetik alá. Ekkor a hemicellulózok oldatba mennek, és a nyersanyagnak mintegy 10%'-a mint redukáló anyag oldatba megy. A második világháború alatt az ilyen előhidrolizátumok élesztővé való feldolgozása ipari méretekben is megvalósult, de néhány évvel a háború után az eljárás gazdaságtalannak bizonyult és abba is maradt. A jelen találmány tárgyát képező eljárás és az utóbb említett előhidrolizálás közti lényeges különbség abban van, hogy a találmány szerint másképpen nem hasznosítható növényi hulladékokból főtermékként állítunk elő részben olyan savas hídrólizátumokat, amelyek felhasználásával takarmányélesztő termelésére nyílik lehetőség, részben olyan lúgos extraktumokat, amelyek könnyen kinyerhető módon tartalmazzák a feldolgozott növényi anyagok fehérjetartalmának nagy részét. 173822
