173816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a Fusarium fajok által termelt zearolenone (F2)-toxint tartalmazó takarmányok detoxikálására klórral
173816 HÁGTÁK népköztársaság országos TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VII. 25. (CA-384) Közzététel napja: 1979. II. 28. Megjelent: 1979: XII. 31. Nemzetközi osztályozás: A 23 K 1/00 A 23 L 1/20 Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Sarudi Imre oki. vegyészmérnök 25%, Kupái Józsefné oki. mező- Csákvári Állami Gazdaság, gazdasági mérnök, 15%, Maleczki József vegyész, oki. mezőgazdasági mérnök, Csákvár 13%, dr. Horváth László állatorvos, 9%, Székesfehérvár, dr. Csukás Béla oki. vegyészmérnök, 10%, dr. Ormós Zoltán oki. vegyészmérnök 10%, dr. Pataki Károly oki. vegyészmérnök 5%, Veszprém, Galambos Árpád oki. mezőgazdasági mérnök, 13%, Budapest Eljárás a Fusarium fajok által termelt zearolenone (F2)-toxint tartalmazó takarmányok detoxikálására klórral 1 A találmány tárgya eljárás a Fusarium fajok által termelt zearolenone (F2)-toxint tartalmazó takarmányok detoxikálására a toxint tartalmazó takarmány klórral való érintkeztetésével, valamint módszerek az eljárás foganatosítására. 5 Az intenzív iparszerű kukoricatermesztési rendszerek és fajták elteijedésével párhuzamosan egyre nagyobb problémát okoznak a mezőgazdasági termelőüzemekben a penészgombák, köztük elsősorban a fuzáriumok és toxinjaik. E jelenséget a 10 termesztési technológia fejlődésének következtében több tényező komplex hatása eredményezi. Közülük elsősorban kell említeni a nagy produktumú érzékeny fajtákat, a nagy tőszámot, a monokultúrás termesztést, a nagyadagú műtrágyázás követ- 15 keztében megbomlott mikroelem egyensúlyt, a nagyadagú és nem mindig arányos műtrágyázást, az utóbbi évek szélsőséges időjárását, a nagytömegű lebomlatlan szervesanyag rendszeres bedolgozását a talajba, és nem utolsó sorban a betakarítás és 20 tárolás nehézségeit, szűk keresztmetszetét, ill. ennek következtében kialakult kényszermegoldásokat, pl. a betakarított termés szárítás előtti több napos várakoztatását, illetve ideiglenes tárolását. A „fuzárium probléma” a növénytermesztésre, 25 állattartásra egyaránt súlyos kihatással van. Legfontosabb kultúrnövényeinket (búza, kukorica) már keléskor károsítja, s ez befolyással van a növény egész fejlődésére, a termés mennyiségére is. A későbbi tenyészidő végén jelentkező fúzáriumkár a 30 2 búzánál a kalászok, ill. szemek fertőződésében, kukoricánál az állomány megdőlésében, ill. a csövek penészesedésében nyilvánul meg. Mindkét növény esetében a fuzárium járványszerű fellépését elsősorban a hosszantartó nedves, esős időjárás váltja ki. Állategészségügyi, de még humánegészségügyi szempontból is óriási jelentőségű a fertőzött növényi részekben felhalmozódott méreganyagok (toxinok) következtében előállott károsodás. Legnagyobb károk az állattartásban jelentkeznek, a fuzáriumos, ill. toxikus tételek takarmányként való felhasználása során. A fuzáriotoxikózisra minden állatfajunk érzékeny, de a legjelentősebb károkat a sertéstenyésztésben okozza. Figyelembe véve, hogy az állattartás költségeinek 70%-át a takarmányozás teszi ki, a fuzárium a gazdaságos sertéstenyésztésnek igen komoly akadálya lett. A sertések fuzáriumos megbetegedése többféle kórképben nyilvánul meg. Legismertebb, s hazánkban is leggyakoribb az (F2)-toxin (zearalenone) által okozott toxikózis. A megbetegedés ismert tünetei az ivarszervek (péra) megduzzadása (álivarzás), étvágytalanság, súlygyarapodáscsökkenés, hasmenés stb. Legérzékenyebbek a 4-5 hetes malacok, ezek megbetegedése a leggyakoribb. Hízósertéseknél a súlygyarapodás elmaradásából, a takarmány visszautasításából, a hizlalási idő meghosszabbodásából eredő károk népgazdasági szempontból szinte felmérhetetlenek. A tenyészállatoknál, elsősorban a 173816
