173760. lajstromszámú szabadalom • Vénaelzárásos plethysmographias vizsálat céljára szolgálóberendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 173760 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. XI. 17. (ME—2029) A 61 B 5/02 Közzététel napja: 1979.1. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. XII. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Nagy Ferenc okleveles gépész- és villamosmérnök, Budapest MEDICOR Művek, Budapest Vénaelzárásos plethysmographias vizsgálat céljára szolgáló berendezés 1 A találmány tárgya vénaelzárásos plethysmographias vizsgálatok célját szolgáló berendezés. A találmány szerinti berendezés segítségével noninvazív úton megállapíthatók a végtagi artériás és vénás keringési rendszer, valamint a hajszálerek 5 kóros elváltozásai, figyelemmel kísérhető a terápiás beavatkozás eredményessége, a különféle kémiai szerek érrendszerre gyakorolt hatása mind felnőtt, mind csecsemőkorú ember esetében. A korunk emberét fenyegető betegségek jelentős 10 hányada a keringési rendszerrel kapcsolatos. Már korábban felmerült ezért az igény elsősorban a végtagi keringési rendszer vonatkozásában olyan mérési eljárások és berendezések iránt, amelyekkel a perifériák érhálózata falának állapotát, az erek 15 részleges vagy teljes elzáródását, általában a térfogati áramlási viszonyokat egyszerűen, ambuláns körülmények között lehet vizsgálni. Az erre a célra szolgáló, alapelveikben azonos, technikai megvalósításukat illetően azonban sokféle változatban meg- 20 jelenő berendezéseket közös néven vénaelzárásos plethysmographias készülékeknek nevezik. Az ismert és általában elterjedt eljárás lényegét az 1. ábra alapján ismertetjük. Ha a proximálisan elhelyezett, felfújható Ml 25 légzsákban impulzusszerűen a vénás nyomásnál nagyobb, de az artériás diasztdés nyomásértéknél kisebb nyomást hozunk létre, akkor az Ml légzsák utáni végtagi szakaszba az artériás befolyást nem gátoljuk, a vonás kifolyás ellenben hosszabb ideig 30 2 szünetel, ezért a légzsák utáni végtagi szakasz térfogata nő. A térfogat növekedését az Ml légzsákhoz képest distalisan elhelyezett G érzékelő indikálja. A térfogatnövekedés jellege az átlagmértékre szuperponálódó artériás pulzusgörbe feltüntetésével a 2. ábrán látható. Itt és a továbbiakban is a különböző V0 kezdeti térfogatú végtagi szakaszokon végrehajtott mérések eredményeinek közvetlen összehasonlítását lehetővé tevő A V/V0 relatív térfogatváltozás kifejezést használjuk. Elemi meggondolásokból következik, hogy az impulzusszerűen történő légzsák-nyomásemelkedés t = o időpillanatában fellépő dV/V0/dt relatív térfogatváltozás, tehát a görbe kezdeti meredeksége csak az artériás áramlásra, tehát közvetlenül az artériás erek állapotára jellemző, miután a kezdeti időpontban a vénás oldali nyomásemelkedés az artériás befolyást még nem gátolja. Ha a kialakult kvázistacionér állapot után az Ml légzsák nyomását hirtelen megszüntetjük, a légzsák utáni szakaszból megindul a vénás kiáramlás. A G érzékelő által indikált térfogatcsökkenés jellege az átlagértékre szuperponálódó artériás pulzusgörbe feltüntetésével a 3. ábrán látható, Megjegyzendő, hogy a pulzusgörbe alakját a vénás pulzus is befolyásolja, hatása azonban elhanyagolható, Belátható, hogy a t = o pillanatában fellépő dV/VG/dt relatív térfogatváltozás a vénás keringési rendszer állapotára nézve szolgáltat diagnosztikailag fontos információt, mivel a vénás elfolyást az Ml légzsákhoz 173760
