173672. lajstromszámú szabadalom • Eljárás austenites reaktorcsövek elhasználódási fokának meghatározására
173672 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1976. VII. 07. (VA-1478) Nemzetközi osztályozás: GOIN 17/00, 27/72 Közzététel napja: 1978. XII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IX. 29. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Földeáki Mária oki. fizikus 35%, Kuty Ákos oki. gépészmérnök 35%, Vasipari Kutató Intézet 50%, Budapest, Tajti Ilona technikus 5%, Budapest, Szűcs Ferenc oki. gépészmérnök 10%, Péti Nitrogénművek 50%, Pétfürdő Wanderer Tibor oki. gépészmérnök 5%, Várpalota, dr. Tarnóczi Tivadar oki. fizikus 10%, Budapest Eljárás austenites reaktorcsövek elhasználódási fokának meghatározására 1 2 A világszerte elterjedt szénhidrogén bontó üzemekben a bontás első lépése kívülről futott austenites hőálló acélcsövekben játszódik le. A csövek üzemi hőmérséklete 750—1000°C, újabb üzemekben még nagyobb, a belső nyomás a technológia jellegétől függően ) -30 kp,/cm2. A csövek garantált élettartama 100 000 óra, azonban sok esetben 10 000—20 000 órás üzemidő után belülről induló repedések jelennek meg a csőfalban A külső felületet elért repedésen keresztül a szénhidrogén-vízgőz elegy nagy sebességgel a fűtőtérbe áramlik és meggyullad, ami a repedés növekedésével egyre nagyobb kárt okoz a szomszédos csövekben és a kemence falazatában. A hiba elhárítására a régebbi teljes leállás helyett ma már inkább a meghibásodott cjő üzemközbeni kiiktatását használják, feltéve, hogy a meghibásodott cső azonosítható. Minden esetben szükséges a hibás cső kiiktatása, amely a kemence kapacitásának csökkenését okozza. Mivel ezek a kemencék nagykapacitású, vegyipari alapanyagokat (ammónia, etilén) előállító üzemekben dolgoznak, az üzemzavarok elkerülése nagyfontosságú. A bontóüzenű csórepedés miatti üzemzavarok elkerüléséhez olyan módszer szükséges, amellyel a rendszeres, általában évenkénti leállások alkalmával a csövek állapota felülvizsgálható, és az eredmény alapján kiválaszthatók azok a csövek, amelyek nagy valószínűséggel tönkremennek a következő üzemelési periódusban, tehát kicserélésük, vagy fokozott ellenőrzésük indokolt. A találmány ezt a feladatot oldja meg. A vizsgálati eljárás alapja az a felismerés, hogy a cső i belső felületén keletkező ferromágneses oxidréteg mágneses tulajdonságainak változása a cső állapotával egyértelmű kapcsolatban van. A technika mai állása szerint a roncsolásmentes anyagvizsgálat leggyakoribb eszköze az ultrahang, a 10 centrifugálisan öntött csövek durva szövetszerkezete miatt nem alkalmazható. A csövek ellenőrzésére eddig a következő módszerekkel próbálkoztak: 15 1. Radiográfiai vizsgálat, Dalton, R.D.: Radiographic Inspection of Cast HK—40 Tubes for Creep Fissures, Materials Evaluation, December, 1972, p. 249-253 szerint: a csövet J-sigárzó izotóppal világítják át. Hátránya, hogy a sugárral 20 szöget bezáró repedések nem észlelhetők, a vizsgálat idő és költségigényes, és különleges óvórendszabályok betartását teszi szükségessé. A vizsgálatot csak megfelelően kiképzett és gyakorlott személy végezheti, ellenkező esetben az eredmény 25 bizonytalan. Ezzel a módszerrel csak nagy (hosszabb mint 3 mm és szélesebb mint 0,1 mm) repedések észlelhetők. A vizsgálat időigényes, pl. 360 csövet 7 ember vizsgál 3 műszakban, a vizsgálat 3,5 napig 30 tart. 173672
