173652. lajstromszámú szabadalom • Fogászati artikulátor

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 173652 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1975. V.21. (SE—1783) Elsőbbsége: Közzététel napja: 1978. XII.28. Nemzetközi osztályozás: A 61 C 19/04 TALÁLMÁNYI ..f " : HIVATAL Megjelent: 1980.1.5. dr. Szentpétery József, fogorvos, Szeged Fogászati artikulátor 1 A találmány tárgya fogászati artikulátor fogsorhor­dozó első és második tartóval, amelyek közül az első tartó rögzített helyzetű, a második pedig a nyitó-záró mozgás tengelyvonalának megfelelő tengely körül csuklósán van ágyazva. 5 Az artikulátor feladata, hogy az állkapocs mozgásait hűen utánozza és így létrehozza ezen mozgások során az összes lehetséges fog-foghoz viszonyt. Az artikulátorokat sokféle célra alkalmazzák. Diag­nosztikus felhasználás esetén lehetővé teszi alenyoma- 1 o tok mozgás közben történő vizsgálatát, aminek alapján a kezelési terv elkészíthető. Artikulátort legkiteijedteb­­ben a fogpótlásokkal kapcsolatban alkalmaznak. Minél jobban utánozza az artikulátor a természetes mozgáso­kat, a pótlás annál tököletesebben készíthető el és 15 annál kevesebbet kell a szájban korrigálni. Az állkapocs elmozdulásait általában három elemi mozgásra bontva értelmezik és modellezik. A nyitó-zá­ró mozgás jól ismert és tengellyel jól utánozható. A második elemi mozgást az előre-hátra csúszó mozgás 20 képezi, amelyet a szakirodalomban részletesen leírtak, és többféleképpen modelleztek. A harmadik elemi mozgás az oldalmozgás, amelynek pontos térbeli lefo­lyásával kapcsolatban általánosan elfogadott modell még nem ismert. Az oldalmozgás vizsgálatát és modellé- 2 5 zését nehezíti, hogy a két másik elemi mozgással ellen­tétben síkbeli tárgyalása mindezideig nem sikerült, a térbeli tárgyalásmód pedig a test fősíkjaiba vetített vektorkomponensek együttes figyelembevételét köve­teli, és ez az áttekinthetőséget rendkívül megnehezíti. 30 Az állkapocs tényleges elmozdulása ezen elemi el­mozdulások eredőjeként jön létre. 173652 2 Az ismert artikulátorok egyik jellegzetes típusát az 1 293 948 számú NSZK szabadalmi leirás ismerteti. Ennél az artikulátornál a mozgó részt három pontban támasztják meg. A három pont közül két megfogási pont a két állkapocsbütyök helyén kiképzett egy-egy hornyolt gömb, a harmadik pedig úgynevezett incizális pálca, amely egy felület által meghatározott pályán mozoghat. Ezen ismert artikulátor számos hátrányos tulajdon­sággal rendelkezik. Az alábbiakban csupán azokat a hátrányos tulajdonságokat foglaljuk össze, amelyek az egyéb ismert artikulátor konstrukcióknál is megtalálha­tók. A két mandibulafej megfogásának távolsága állandó­nak tekinthető. Amennyiben az artikulátorral tiszta oldalmozgást végeztetünk, a balanszoldali mandibula­fej a munkaoldalihoz képest körpályán elfordul. Elfor­dult állapotban a vetületi rövidülés miatt a két mandi­bulafej és az adott távolságban elhelyezett megfogások között hézag keletkezik. Ez a hézag az artikulátor pontosságát rendkívül hátrányosan befolyásolja. Amennyiben a balanszoldali gömbhomyot úgy állít­ják be, hogy tekintettel legyenek ezen rövidülésre, ak­kor az artikulátorral csupán ezt az egyetlen oldalmoz­gást lehet elvégezni, hiszen az elfordított hornyok az előre-hátra mozgást ekkor akadályozzák. Az ismert artikulátoroknál tehát a természetes el­mozdulásoknak csak egy-egy szakaszát, azt is külön beállítás után lehet utánozni. A harmadik vezetési ponton az artikulátor csupán támaszkodik. A vezetőpálcát a mozgó rész súlya tartja a vezetőpálcán. Amennyiben az artikulátor használata

Next

/
Oldalképek
Tartalom