173640. lajstromszámú szabadalom • Elektromos reflektor lámpa
SZABADALMI 173640 MAGYAR népköztársaság Á LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: H 01 K 7/02 w Bejelentés napja: 1976. X.8. (Pl—547) Elsőbbsége: Hollandia: 1975. X.13. (7511983) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. XII.28. Megjelent: 1980.IX.30. Feltalálói k): Szabadalmas: Leonard Comeiis Hendrik Eijkelenboom, n.V. Philips’ Gloeilampenfabrieken, fizikus, Jan Antoon Henri Kesseler, labor-asszisztens, Eindhoven, Hollandia Eindhoven, Hollandia Elektromos reflektor lámpa 1 A találmány tárgya elektromos reflektor lámpa, amely magában foglal- egy elliptikus görbületű teljes reflektort,- egy hiperbolikus görbületű, fényátersztő, hősugárzást visszaverő reflektort, és 5- egy fényforrást, amelyben az elliptikus reflektor és a hiperbolikus reflektor gyújtópontjai egybeesnek, a reflektorok konkáv felületeikkel fordulnak egymás felé, és amelyben a fényforrás körülveszi a reflektorok által bezárt téren belül képződő, egy- 10 beeső gyújtópontokat. Ilyen reflektor lámpa a 3 494 693 lajstrom-számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásból ismert. Az elektromos fényforrások, kiváltképpen az izzó- 15 lámpák, a fénnyel együtt hőt is sugároznak ki magukból. A hősugárzás nemcsak gyakran kellemetlen, különösen olyankor, ha a fényforrás sugárzása koncentrált, de az említett sugárzás a fényforrás rossz hatásfokát is maga után vonja. 20 Az említett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás az elliptikus tükör gyújtópontjában elhelyezett fényforrás ilyen jellegű hátrányainak kiküszöbölését javasolja hiperbolikus, fényáteresztő, a hősugárzást visszaverő reflektor alkalmazásával. 25 A hiperbolikus reflektor minőségétől függően 7 ämdyen mértékben visszaveri a hősugárzást és átereszti a látható sugárzást —, az előbb említett hátrány többé vagy kevésbé megszűnik, kisebb vagy nagyobb fényveszteséggel párosultam 30 A másik hátrányt, a rossz hatásfokot, az Amerikai egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismerte-173640 2 tett megoldás abban az elméleti esetben szűnteti meg, ha a fényforrás méretei geometriai pontéval vagy vonaléval azonosak. Csak ezekben az esetekben verődik vissza a fényforrásból kiinduló sugárzás - közvetlenül, vagy az elliptikus reflektorról visszatükröződve — a fényforráshoz a hiperbolikus reflektor segítségével. Amennyiben ez mennyiségileg megtörténik, a fényforrás által kibocsájtott látható sugárzási energia — egyéb veszteségektől eltekintve — azonos lenne a fényforrást tápláló energiával. Mivel azonban minden elektromos fényforrásnak háromdimenziós méretei vannak, a fényforrás kibocsájtotta sugárzás egyáltalán nem. vagy csak igen csekély részben indul a reflektorok gyújtópontjaitól. Ennek az a következménye, hogy a hősugár haladásától függően —, hogy először a hiperbolikus felületről verődik-e vissza és azután az elliptikusról, vagy megfordítva - a fényforrásnak a reflektorokról visszajutó hőképe a fényforrás helyén nagyítva, vagy kicsinyítve fog megjelenni. A nagyított kép azzal jár, hogy a visszavert hősugárzás egy része a fényforrás mellé szóródik és így nem járul hozzá a hatásfok javításához. A kicsinyített kép azt jelenti, hogy a fényforrás egyik része sokkal erősebben melegszik, mint a másik, ez pedig izzószálas lámpánál a fényforrás élettartamának biztos csökkenését okozza. A találmány elé célul tűztük ki az elektromos reflektor lámpa hatásfokának megjavítását és élettartamának megnövelését. A kitűzött célt a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy az elliptikus reflektornak c/ae excentricitása 0,5-0,99 értékek között van, és hogy az elliptikus
