173613. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előfizetői CB távbeszélőkészülék vonalának meghosszabbítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173613 rfÉÉh. Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. X. 10. (KO-2742) H 04 M 1/62, w Közzététel napja: 1978. XII. 28. 3/42 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IX. 29. Feltalálók: dr. Donáth Péter oki. villamosmérnök. Medvés Iván oki. villamosmérnök, Reich Rudolf oki. villamosmérnök, Budapest Szabadalmas: Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Budapest Berendezés előfizetői CB távbeszélőkészülék vonalának meghosszabbítására 1 2 A találmány tárgya berendezés előfizetői CB távbeszélőkészülék vonalának meghosszabbítására, amely közelvégi adapterből, vonalerősítőkbó'l, a vonalerősítőket összekötő vonalszakaszból, távolvégi adapterből és CB távbeszélőkészülékből áll. A találmány tárgyát tehát olyan berendezés képezi, amelynek révén a távbeszélőközponthoz nagy távolságból, erősített vonalon át csatlakoztatott előfizetői CB készülék pontosan ügy működtethető, mintha a többi közeli előfizetőkhöz hasonlóan közelről csatlakozna a távbeszélőközponthoz. Ismertek már olyan előfizetői vonalhosszabbító berendezések, amelyek képesek a központtól távol elhelyezett távbeszélőkészülék részére mindazon szolgáltatásokat nyújtani, amelyeket a többi közeli előfizető is igénybe vehet. A CB távbeszélőkészülékek üzemeltetésénél három jól különválasztható összeköttetési üzemmódot különböztethetünk meg. A beszédösszeköttetéshez a 300 és 3400 Hz közé eső frekvenciasávban kétirányú hangfrekvenciás kapcsolatot kell létesíteni. A CB készülék hívásához csengető áramkört kell felépíteni, amelyet a központtól érkező csengetési jelek vezérelnek, és a csengető áramkör feladata a távoli távbeszélőkészülék csengőjének megfelelő működtetése. A harmadik üzemmódhoz a CB távbeszélőkészülék egyenáramú jelzéseinek átvitele tartozik. Az egyenáramú jelzésátvitel tartalmazza a beszélgetés kezdetét és végét jelző információt, amelyet a kézibeszélő felemelése és visszahelyezése működtet, valamint a tárcsázással létrehozott egyenáramú 5 impulzussorozatot, amely a központ felé a hívott előfizető hívószámát jelzi. Vonalhosszabbítás esetén — amennyiben erősített vonalú hosszabbításról van szó - a legtöbb problémát az utóbb említett két üzemmód 10 jelzéseinek átvitele képezi. Az erősített vonalszakaszon ugyanis egyenáramú és csengetési jelzés közvetlenül nem vihető át. Az egyenáramú impulzusok átvitelére ismert megoldás az egyenáramú jelek vivőfrekvenciára 15 ültetése, amikor is az egyenáramú jelzést adott frekvenciájú, például 2280 Hz-es jelzőhang képviseli. Mivel normál távbeszélőösszeköttetés alatt a készüléken egyenáram állandóan átfolyik, az ilyen megoldásoknál hátrányos, hogy a beszédösszeköt- 20 tetést a jelzőhang megzavarja. A fenti zavaró hatást úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy ajelzőhangot sávon kívüli frekvenciákon (rendszerint a sáv felett) továbbították. Ezt a megoldást alkalmazza a Telefongyár kisállomási 25 vivőfrekvenciás berendezéséhez kifejlesztett vonalhosszabbító berendezés is. A megoldás rendkívüli hátránya, hogy a sávonkívüli átvitelhez jelentős műszaki ráfordítás szükséges, illetve csak vivőfrekvenciás berendezésekkel kialakított összekötte- 30 téseknél alkalmazható, az erősített vonal két végén 173613
