173566. lajstromszámú szabadalom • Töltőalapozóként,szórókittként és közbenső zománcként használható kompozíciók
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173566 JIÉjík Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja: 1976. XII. 23. (BU-831) Közzététel napja: 1978. XII. 28. C 09 D 5/34, 3/49, C 08 J 3/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Hűlsz József vegyész 50%, Felcser Béla vegyészmérnök 20%, Cserveni BUDALAKK Festék- és Műgyantagyár, Béla vegyészmérnök 20%, dr. Palágyi Tivadar vegyészmérnök 10%, Budapest Budapest Töltőalapozóként, szórókittként és közbenső zománcként használható kompozíciók 1 2 A találmány sima felületet adó és kevés csiszolási munkát igénylő töltőalapozóként, szórókittként és közbenső zománcként használható olyan kompozícióra vonatkozik, amely kémiai úton térhálósndó műgyanta kötőanyag szerves oldószeres 5 oldatában ásványi töltőanyagot és/vagy pigmentet tartalmaz diszpergálva. Ismeretes, hogy a festendő fém-, fa- stb. tárgyak felületén kisebb-nagyobb mélyedések, egyenetlenségek vannak, ami miatt esztétikailag elfogadható 10 festékbevonat csak úgy alakítható ki, ha a fedőzománcozás előtt az egyenetlenségeket kitöltik, majd csiszolással sima egyenletes felületet alakítanak ki. Ellenkező esetben ugyanis a vékony rétegben felvitt fedőzománc nem ad tetszetős, 15 wgyis sima és fényes bevonatot. A nagyobb mélyedések kitöltésére masszaszerű, égynevezett késtapaszokat használnak, melyeket ámítókéssel visznek fel körülbelül 500—1000 jam vastagságban, majd az egyenetlen felületet durva 20 szemcséjű csiszolópapírral kézi vagy gépi erővel megcsiszolják. A csiszolási nyomok, továbbá a kisebb felületi egyenetlenségek eltüntetésére az égész felületet folyékony, porlasztással felvihető, úgynevezett szórókittekkel vagy közbenső zomán- 25 cokkal vonják be körülbelül 60—100 ßm rétegvastagságban. A szórókittet és a közbenső zománcot rendszerint alapozó festékrétegre viszik fd. A közbenső zománc gyakran színezett is, és kissé több kötőanyagot tartalmaz, mint a szórókitt, 30 amelynél a szín nem lényeges. Egyes esetekben az alapozó festést és a közbenső zománcozást egy művelettel végzik, erre a célra korróziógátló pigmentet is tartalmazó úgynevezett töltőalapozókat használnak, amelyeket közvetlenül a fémfelületre visznek fel. A töltőalapozók, szórókittek és közbenső zománcok viszonylag kevés kötőanyagot és sok pigmentet, illetve ásványi töltőanyagot tartalmaznak. Felvitel után mindhármat finomszemcséjű csiszolópapírral kell simára csiszolni annak érdekében, hogy a rájuk felvitt fényes fedőzománc rétegen felületi egyenetlenség ne mutatkozzék. A csiszolás rendkívül munkaigényes művelet. Ezért a csiszolhat óság igen fontos minőségi jellemző. Sok esetben, így például ütemidőhöz kötött, szalagon végzett járműfényezés esetén egyes töltőalapozók, szórókittek és közbenső zománcok használhatóságát az dönti el, hogy a felület a rendelkezésre álló idő alatt simára csiszolható-e. A simára csiszoláshoz szükséges munka- és időráforditás egyrészt a felszóráskor kialakult felület simaságától, tehát az úgynevezett terüléstől, másrészt a bevonat csiszolási ellenállásától függ. A csiszolhat óság elősegítése érdekében „lágy” töltőanyagokat szoktak felhasználni, míg felszóráskor sima felület kialakulását az általános festékipari gyakorlat szerint a terülés javításával kívánják elérni olyan módon, hogy lassabban párolgó oldószereket alkalmaznak, aminek következtében a 173566
