173554. lajstromszámú szabadalom • Bolygódugattyús folyadék- vagy gázszivattyú
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173554 Bejelentés napja: 1972. XI. 10. (AI—222) Svájc-i elsőbbsége: 1971. XII. 10. (18082/71) Közzététel napja: 1973. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VIII. 31. Nemzetközi osztályozás: F 04 c 17/00 Feltaláló. Güttinger Heinrich mérnök, Wettingen, Svájc Szabadalmas: Aginfor AG.für industrielle Forschung, Wettingen, Svájc Bolygódugattyús folyadék- vagy gázszivattyú 1 A találmány tárgya bolygódugattyús folyadékvagy gázszivattyú, amelynek egymással sorbakapcsolt, egyenként egy-egy külső és belső hengerpalástszektorral, továbbá sík zárófelületekkel határolt, legalább két kamraszakaszból álló kiszorító- 5 kamrája, és e kiszorítókamra kamra szakaszaiban elrendezett hengerszektor alakú, kiszorítószárnyakkal ellátott, körpályás bolygómozgást végző bolygódugattyúja van, aholis a kiszorítószárnyak körpályás bolygómozgásuk során elfoglalt pillanatnyi 10 helyzetüktől függetlenül sík oldalfelületeikkel a megfelelő zárófelületekkel, míg legalább görbefelületeik egyike a megfelelő kamraszakasz hozzárendelt hengerpalástszektorával változó helyzetű alkotóvonal mentén folyamatosan érintkeznek. 15 Körpályás bolygómozgást végző, kiszorítószerwei ellátott folyadék-, vagy gázszivattyúkat újabban körpályás, bolygódugattyús kiszorítógépeknek is nevezik. Ezzel azt kívánják kifejezésre juttatni, hogy a kiszorítószerv (dugattyú) kör pályás mozgást, te- 20 hát olyan mozgást végez, amelynek során a kiszorítószerv minden pontja teljes kört ír le, aholis az összes ilyen körök azonos átmérőjűek. E fenti szerkezetekkel ellentétben forgódugattyús gépként jelölik az olyan, főleg gázok szállítására alkalmas 25 szivattyúkat, amelyeknél a kiszorítószerv (vagy dugattyú) legalább egy forgómozgást végez, melyre még körpályás bolygómozgás is szuperponálódhat, és ily módon a kiszorítószerv a kiszorítókarnra falán egyfajta legördülőmozgást végez. 30 2 Amennyiben a fenti jellegű berendezéseket mechanikus úton hajtják, úgy azok szivattyúként működnek, míg abban az esetben, lia azokat a keresztüláramló fluidközeg hajtja, úgy azok tágabb értelemben értelmezett motorként foghatók fel, amikor is a motor fogalomkörbe az átfolyás-, vagy átáramlásmérőket is beleértjük. Az ismertetett jellegű kiszorítógépek számos kiviteli változata ismeretes. Ide tartoznak példaképpen az ún. csavarszivattyúk (és -motorok), amelyeknél a kiszorítószerv legalább egybekezdésű spirális alakban van kiképezve, míg a kiszerítókamra ugyancsak spirális alakú, és sugárirányú szélessége a körpályás mozgásnak a kiszorítószerv faivastagságával megnövelt átmérőjével egyenlő. E csavarszivattyúk fő hátrányát elsősorban rendkívüli nehézségekkel járó gyámhatóságuk képezi, mivel az ideális spirális alakot a hagyományos szerszámgépekkel csak közelítőleg lehet előállítani, és az elérhető közelítés nem elégíti ki a működési elv által megnövelt pontosságot. Ez lehet egyik oka annak, hogy a csavarszivattyúk kevés levételtől eltekintve nem terjedtek el széles körben. Ismeretessé váltak olyan kiszorítógépek, amelyek egyetlen hengerív alakú kiszorítószerwei vannak ellátva. Ez utóbbi berendezéseknél a legnagyobb problémát a kiszorítószerv zárófelületei és a kiszorítókamra megfelelő falfelületei között létrehozandó tömítés képezi, míg ugyanakkor a tömítés az oldalélek és a kiszorítószerv palástfelülete men-173554
