173552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faszén törmeléknek kivánt alakra sajtoláshoz való előkészítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG A SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173552 Nemzetközt osztályozás: Bejelentés napja: 1976. II. 11. (BA-3369) C 10 L 5/00, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1977. WII. 27. Megjelent: 1979. VIII. 31. 5/10 HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Szigetvári József oki. gm. 18%. Nagy Károly közgazdász 18%, Nagy Zoltán üzletkötő 18%, SzabóGyőző közgazdász 18%,Kovács Árpád oki. vegyészmérnök 7%, Léber György oki. vegyészmérnök 7%, Máthé István oki. vegyészmérnök 7%, Markovits Imre oki. vegyész­­mérnök 7%, Budapest Bányászati Kutató Intézet 60%, Erdőkémia Erdőgazdasági Vegyi és Ipari Vállalat 40%, Budapest Eljárás faszén törmeléknek kívánt alakra sajtoláshoz való előkészítésére 1 A találmány tárgya eljárás faszén törmeléknek kívánt alakra sajtoláshoz való előkészítésére, amely révén 7—22 sulyszázalék közötti nedvességet tartal­mazó, a legkülönfélébb termelési helyekről szár­mazó faszén törmelék is szilárd, előírt alakú és 5 méretű, minden követelményt kielégítő testté, például tüzelés, melegítés céljaira szolgáló briketté sajtolható. Faszén törmeléket már eddig is sajtoltak alakos 10 testekké, amely testeket a legkülönfélébb célokra, közöttük például kirándulásokon vagy hasonló alkalmakkor ételek főzésére, melegítésére hasz­nálnak. Az ételek készítésére használt, faszén törmelékből készített brikettekkel szemben több 15 olyan követelményt támasztanak, amely követel­mények bármelyikének ki nem elégítése esetén a brikett eladhatatlan. Ilyen követelmény, hogy kellő szilárdságú legyen, szállítás és használat közben ne morzsolódjon. A törés, morzsolódás azért nem 20 engedhető meg, mert az eltört alakos testet, illetve erőiek darabját nem lehet megfelelő módon a főzőedény alá helyezni, nem lehet meggyüjtani és a levált morzsalék a használó kezét és a környezetet szennyezi. 25 A faszén törmelékből levő briketteket ételek melegítésére általában szabad tűzhelyen használják, tenát a brikettek égése közben keletkező égéster­mékek az étellel és a főzést, sütést végző 30 2 személlyel közvetlen kapcsolatba kerülhetnek. Ezért a brikettekben nem lehet olyan anyag, amely égés közben rossz szagú, mérgező gázok keltésére hajlamos. Ezenkívül a faszén törmelékből készült briketteknek könnyen kell gyulladni, az égésnek folyamatosnak és egyenletesnek kell lenni. A faszén törmeléknek kívánt alakra sajtolására eddig ismert és alkalmazott eljárások között nincs olyan, amely valamennyi felsorolt követelmény kielégítésére alkalmas volna. Az egyik ismert eljárásnál a megőrölt és rostált faszén törmeléket fa lepárlási termékével, kát­ránnyal keverik és ilyen állapotban sajtolják brikettekké. Ennáit az eljárásnak hibája, hogy a nyert brikett elégetése közben a kátrány rossz szagot kibocsátva ég el. A rossz szag kiküszöbölése érdekében a kátrányt 300-500 C°-on esetleg újból lepárolják, ez azonban a kész terméket drágává teszi. A kétszeres lepárlást ipari méretekben ezért nem is valósították meg. Próbálkoztak már faszén törmeléknek melasz segítségével való briketté sajtolásával is. Ennek az eljárásnak hátrányos tulajdonsága, hogy a melasz önmagában nem szilárdul meg. Megszilárdulásához 1-3 óráig kell hevíteni, ami ezt az eljárást nagyon költségessé teszi. Ez az eljárás azért sem vált be, mert a melaszt más célokra sokkal gazdaságosabban lehet hasznosítani. 173552

Next

/
Oldalképek
Tartalom