173547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nemesfémléncok, vagy nemesfémmel bevont láncok folyamatos forrasztására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173547 ÆÊÊk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. IV. 08. (WA—323) B 23 K 1/12 SBr Svédország-beli elsőbbsége: 1975. ÍV. 11.(75/04197-0) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. XI. 28. Megjelent: 1979. VIII. 31. Wahibeck Hans Gustav Erik gyáros, Stallarhoimen, Svédország Eljárás és berendezés nemesfémláncok vagy nemesfémmel bevont láncok folyamatos forrasztására 1 A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik nemesfémláncok vagy nemesfémmel bevont láncok folyamatos forrasztására. A lánckészítés ismert technológiája során a láncon nyitott helyek keletkeznek, amelyeket össze 5 kell forrasztani a lánc húzószilárdságának növelésére. Az eddig ismert eljárásoknál a még össze nem forrasztott láncot félig folyékony vagy por alakú forrasztó anyagba mártják, vagy keresztül húzzák 10 azon, majd a forrasztóanyagot mindenünnen eltávolítják, kivéve a láncszemek összeillesztési helyeit. Ezt követően a láncot rendszerint vékony talkumréteggel vonják be. Az ilymódon előkészített összeforrasztandó 15 láncot egy függőleges helyzetű fűtőberendezésen vezetik át, E fűtőberendezés egy gázfűtésű zárt kamra, amelyben a láncot olyan hőmérsékletre hevítik, hogy a forrasztóanyag megolvadjon és az illesztési helyek összeforrasztása végbemenjen. 20 Egy másik megoldásnál a lánc vékony fémcsőből készülhet, akkor a forrasztóanyagot és egyes esetekben az alkalmazott folyasztó szert az említett cső belsejébe viszik be. Ebben az esetben is oly módon foganatosítják a forrasztást, hogy a 25 lánc áthalad a fűtőberendezésen, mikor is a forrasztóanyag megolvad és az illesztési helyek összeforrnak. Az ismert módszerek az alábbiakban ismertetésre kerülő hátrányokkal járnak. 30 2 Hevítéskor maga a fém is, különösképpen ezüstláncok esetében, meglágyui és előfordulhat, hogy az illesztések, amelyekre a lánc súlya hat a hő által előidézett csökkentmértékű merevségétől, bizonyos mértékig szétnyílnak és így a forrasztóanyag már nem képes az illeszkedéseket betölteni. Ilymódon a láncban össze nem forrasztott illeszkedés jön létre, amelyet nehéz észrevenni és amelynek következtében a már kész lánc könnyen leszakad. Más esetekben előfordulhat, hogy az illesztési helyeken túl sok forrasztási anyag van jelen és a forrasztás művelete alatt a forrasztóanyag egy része kifolyik. Tekintettel arra, hogy a láncszemek egymásba vannak függesztve a forrasztás során, előfordulhat, hogy a lefolyó forrasztóanyag a kapiláris erők függvényében beszívódik a két láncszem közötti felületre és ezek a láncszemek mereven egymáshoz kötődnek. Több kísérletet folytattak annak kiküszöbölésére, hogy a láncillesztések szétnyílnak, pl. öntvényeket kevertek a láncot alkotó fémbe, általában nehéz fémet, így pl. kadmiumot, amely csökkenti a láncszemek szétnyílásának lehetőségét a hevítés során. A nehézfém alkalmazása esetén viszont mérgező gázok keletkeznek, melyek a kezelőszemélyzet számára veszélyt jelentenek. Annak érdekében, hogy az egyes láncszemek merev összeforrasztását el lehessen kerülni, a láncot talkumréteggel 173547
