173539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtestek felületi hibáinak hántolással való eltávolítására
magyar népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 173539 Bejelentés napja: 1976. VIII. 25. (UI-245) Nemzetközi osztályozás: B 23 K 7/06 Amerikai Egyesült Áilamok-beli elsőbbsége: 1975. VIII. 26. (607 888) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. XI. 28. Megjelent: 1979. VIII. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Engel Stephan August mérnök, Shenorock, New York, Union Carbide Corporation, New York, Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Eljárás fémtestek felületi hibáinak gépi hántolással való eltávolítására 1 A találmány tárgya eljárás fémtestek felületi hibáinak gépi hántolással való eltávolítására, különösen a felületen elszórt hibák egyenként történő, sorjamentes eltávolítására. A kohászatban, a féltermékek gyártása során 5 fontos probléma a tuskók, öntecsek és hasonló fémtestek felületi hibáinak eltávolítása. Ha az ilyen fém munkadarabok felületén csupán néhány kisebb hiba található, a teljes felület hántolása, azaz az egyenletes vastagságú fémréteg eltávolítása a 10 néhány felületi hiba megszüntetése érdekében, viszonylag nagy anyagpazarlást eredményez. Ha a munkadarab felületén számos hiba található, a hántolást általában úgy végzik, hogy az első lépésben a teljes felületet lehántolják. Ennek a 15 teljes hántolásnak a mélységét úgy választják meg, a felületi hibák legnagyobb részét ezzel el lehessen távolítani. Ezután következik a hántolás következő lépése, amelynek során az első rétegnél mélyebben fekvő felületi hibákat szelektív hántolással távo- 20 lítják el. Ennek az eljárásnak is az a lényege, hogy a munkadarab teljes felületét ne kelljen a legmélyebb felületi hióának megfelelő mélységben lehántolni, és ezzel jelentős mennyiségű hibátlan anyagot elpazarolni. Ezért a helyi hántolás 25 jelentősége, különösen annak gépesített formája igen nagy jelentőségű a fémkohászat, különösen az acélgyártás gazdaságossága szempontjából. A helyi hántolással kapcsolatos problémák közül a legjelentősebb a hagyományos hántoló fúvőkák- 30 2 kai végzett művelet esetén a hántolási sáv mentén a sorjából kialakuló bordák képződése. Ez a jelens4 mind kézi hántolás, mind gépesített hántolás alkalmával fellép. A sorjaképződés a hántolás során ügy történik, hogy a tiszta vagy enyhén oxidált fémolvadék egy része a hántolási sáv széleinél a fém munkadarab felületére tolódik, és ott megdermed. Ilyen soijákat és bordákat a munkadarab felületén a további megmunkálás, például hengerlés során, a munkadarabon nem szabad hagyni, ezért ezeket a hengerelés előtt el kell távolítani. Ha a sorját a munkadarab felületén hagyjuk, akkor az a hengerlés után újabb anyaghibákat eredményez. A termokémiai hántolás hagyományos módszereinél a legkülönbözőbb fúvókákat alkalmazzák. A legegyszerűbb fúvóka oxigénkibocsátó nyílása kör alakú, amilyen például a 2 309 096 számú USA vagy a 2 437 251 számú NSZK szabadalmi leírásból ismert. Ugyancsak ismertek a lekerekített szélű résfúvókák, például a 2 664 368 számú USA szabadalmi leírásból. Alkalmaznak ezeken kívül négyszögletes fúvókát (2 622 048 számú USA szabadalmi leírás) vagy hosszú rést tartalmazó fúvókákat (pl. a 2 838 431 vagy a 3 231 431 számú USA, az 1 621 671, illetve 1 8í2 475 számú NSZK és a 295 967 számú osztrák szabadalmi leírások szerint). Ezek az ismert fúvóka-típusok működésük során a primér reakciózóna mentén mind soijaképződést okoznak. Annak érdekében, 173539
